JDp foglalkoztatás - több és jobb munka

Több és jobb munka,  magasabb fizetésekkel

A magyarországi foglalkoztatás valós helyzete döbbenetes állapotot mutat. A 4,5 millió magyar munkavállalóból a hazautalt pénz mértékéből következtethetően már több mint 1 millió fő külföldön dolgozik. ŐK Magyarországon nem fizetnek adót, nem fizetnek járulékot, de ami a legrosszabb, hogy itthon nem is fogyasztanak. Így az 1 millió külfölfön élő és dolgozó magyar utáni rész a fogyasztási adóból és a költségvetés bevételéből is hiányzik. A maradék 3,5 millió munkavállalóból 300 ezer a munkanélküli, 1 millió fő pedig az államtól kapja a fizetését.

Az 1 millió főből 700 ezer fő közalkalmazott és 300 ezer fő közmunkás, ami közös bennük, hogy sokkal többet vesznek ki a költségvetésből, mint amit járulék és jövdelemadó formájában befizetnek. A modellezés szerint valójában 2,2 millió fő dolgozhat a versenyszférában. 

A valós adatok úgy lennének megismerhetőek, ha közölnék a meghatározó adatokat, például azt, hogy hány fő fizet Magyarországon járulékot. A kormányzati kommunkáció szerint 4,9 %-os a munkanélküliség Magyarországon, de ha a valós helyzetet vennénk figyelembe, azt, hogy 1 millió magyarnak nincs munkahelye Magyarországon, külföldön dolgozik, ilyen megközelítésben a munkanélküliség 28 %-os lenne.

A JDP gazdaságpolitikája a foglalkoztatás szerkezetében jelentős változást hozna. Több és jobb munka lenne, jóval magasabb fizetésekkel. A robotizáció miatt megszünő munkahelyek miatt felszabaduló munkaerő a szolgáltatásban helyezkedne el, jóval magasabb bérért, könnyebb munkáért. 

A szalag fölött görnyedő, alacsony bérért bérmunkát végző dolgozók látványa lassan eltünne a magyar foglalkoztatási palettáról.

400 ezer új munkahely

A JDP gazdaságpolitikája és gazdasági programja lehetővé tenné közel 400 ezer új munkahely létrehozását     

A JDP gazdaságpolitikája és gazdasági programja lehetővé tenné közel 400 ezer új munkahely létrehozását. A mostani kormány szerint is a robotizáció miatt a jövőben ennyi munkahely megszűnése várható. 

A 400 ezer új munkahelyből a nagyobb részt az üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központok valamint a külföldieket ellátó idősotthonok jelentenék. Sok új munkahely jönne létre ezen óriásprojektekhez kapcsolódó új vállalkozásoknál is. Cél, hogy az állam más területeken is gazdaságszervezéssel segítse a foglalkoztatás bővülését. Az ilyen jellegű gazdaságszervezés egyszer elvégzendő feladatot jelent, mert utána önműködő lesz, önjáróvá válik a rendszer.

A JDP gazdasági programjában szereplő, B-modell szerinti KERO  - Közép-Európai Kereskedelmi Központ - valójában egy olyan jellegű gazdasági szereplő lenne, aki külföldön, meghatározóan Kínában termeltet és az alacsony árfekvésű, olcsó árut teríti az Európai Unió piacán, melyhez szabad hozzáférése van. 

Ehhez a magyar piac kicsi és jelentéktelen lenne, de az EU piaca - melyhez közvetlen hozzáférés van - már megfelelő kereslettel bír a nagy tömegű árú értékesítéséhez. Ez persze nem menne magától. Ehhez kellenének a B-modelll szerinti új típusú online kereskedőházak és a B-modell szerinti üzleti és kereskedelmi központok. Az üzleti és kereskedelmi központok egyben szolgáltató központok is lennének, ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka pedig a szórakozásé. 

Ez az üzleti filozófia a nagy tömegű árú értékesítése mellett nagy tömegű szolgáltatás értékesítésére is lehetőséget nyújtana a B-modell szerinti 5 darab, szolgáltató városként is működő üzleti központban.

Az értékesítéssel foglalkozó, piacszervező új típusú kereskedőházak és ezek online részlegei lehetőséget nyújtanána a fiatalok jelentős számban történő foglalkoztatására és az itt elérhető magas jövedelem miatt valószínűen sok külföldön dolgozó fiatal magyar is hazajönne

Az elmúlt 26 évben rengeteg pénz elfolyt a vidéki foglalkoztatás fellendítésére, de eredmény szinte nulla, ami alapján az feltételezhető, hogy az ilyen jellegű pénzosztás is a rendszerszintű magyar korrupció egyik csatornája lehetett. 

A JDP foglalkoztatási programja a vidéki folglalkoztatás terén ugrásszerű, egyben minőségi változást is hozna. 50-100 ezer jól fizető és jónak minősíthető vidéki munkahely jönne létre a külföldieket ellátó idősotthonok és szolgáltató létesítmények körében

10 ezer vállalkozás az államtól 

Az állam 10 ezer új vállalkozást adna az erre pályázó, az előzetes képzésben részt vevő és a vizsgán jó eredményt elérő személyeknek 

A JDP elindítaná a " 10 ezer vállalkozás az államtól " elnevezésű programot, amelynek keretében megyénként 500 új vállalkozás beindítása segítené új munkahelyek létrehozását. A cél, hogy vidéken, helyben jöjjenek létre olyan új vállalkozások, olyan minták, melyek tovagyűrűző hatása révén újabb és újabb kezdeményezések, vállalkozások beindulása várható.

Az állam 10 ezer új vállalkozást adna az erre pályázó, az előzetes képzésben részt vevő és a vizsgán jó eredményt elérő személyeknek, akik az első 6 hónapban közmunkáért járó bért is kapnak. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 1 millió forint értékű kész vállalkozást kapnak, a szükséges géppel, eszközökkel, amelyet működtetni kell. 

A vállalkozások működtetését, a munkafolyamatokat az előkészítő képzés során sajátítják el a pályázók, a kész termékek egy megszervezett értékesítési láncon keresztül kerülnek értékesítésre.

Az ilyen jellegű,  gazdaságszervezéssel történő munkahelyteremtés és az ezt szolgáló struktúra nem kerül többe mint a hagyományos átképzés és annak struktúrája, ám jóval hatékonyabb, mert nagyobb körben és sokkal eredményesebben gerjeszti az értékteremtő folyamatot. 

Ezt is csak egyszer kell megcsinálni, mert utána önjáró, önműködő lesz, sőt, öngerjesztővé válik a folyamat, ugyanis tovagyűrűző hatás révén új és új jelentkezők kapcsolódnak be, a már működő vállalkozások pedig arra törekednek, hogy új munkaerőt bevonva fejlesszenek, új termékeket találjanak ki.

A vállalkozások főként kézügyességet igénylő termékek előállítására jönnek létre, melyek között első helyen az ajándéktárgyak készítése szerepel. Az ajándéktárgyra mindig van és lesz kereslet, mert szinte minden turista vásárol, mert valamit vinni kell a rokonoknak, hozzátartozóknak, ismerősöknek, másrészt az ajándéktárgy mutatja, hogy merre jártunk.  

A világon több milliárd darab ajándéktárgyat értékesítenek. Ajándéktárgyak kerámiából, fából, textilből, bőrből, üvegből, bármiből, a lényeg, hogy tetszetős formája legyen, már az esztétikumával képes legyen eladni önmagát, színében, motívumában legyen utalás arra a helyre, ahol a turista jár. Egy tetszetős, népszerű ajándéktárgy vagy figura akár 50 különböző helyre utaló színezéssel vagy motívummal is készülhet, akár 10 millió darabos nagyságrendben.

A jövőkutatók szerint 10-20 év múlva a nyugdíjasok jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. A JDP gazdasági stratégiája a piac, a kereslet szempontjából kiemelt célcsoportnak tekinti a nyugdíjasokat, főként külföldi nyugdíjasokat. 

Piac, kereslet nélkül nincs értelme termelni és szolgáltatni. A JDP gazdasági programja kiemelt célnak tekinti, hogy idősotthon hálózatával, az idősek ellátására specializálódó hotelekkel idevonzza ezt a sok pénzzel, sok szabadidővel rendelkező vásárlóerőt, Magyarország legyen a nyugdíjasok Ibizája.

A nyugdíjasok a használati tárgyak értékesítése tekintetében is fontos vásárlóerőt jelentenek, ezért a JDP gazdasági programja alapján külön iparág jönne létre a nyugdíjasok számára hasznos eszközök, tárgyak, kellékek gyártására, melyek főként vidéken, kis vállalkozások házi műhelyeiben készülnének.  Az állam által biztosított gazdaságszervezés szervezné össze ehhez az innovációt, a gyártást és az értékesítést és az állam gazdaságszervezéssel biztosítaná ehhez a vállalkozók felkészítését.

A 10 ezer új vállalkozás számára a gyártandó termékeket kreatív iparművészek tervezik, az értékesítés, a termékek piacra történő " becsatornázása " az új típusú kereskedőházak ezzel foglalkozó részlegeinek feladata. A vállalkozók felkészítését az adott terület szakértői végzik, főként nyugdíjasok. 

Ez a projekt nem jelent nagy bevételt a költségvetésnek, de sok új munkahelyet, megélhetést biztosító jövedelemforrást biztosíthat a legeldugottabb helyeken is, ahol nincs más foglalkoztatási lehetőség.

NEGYEDIK IPARI FORRADALOM  

Amíg van uniós támogatás a fejlesztésre, felzárkózásra addig kellene beállni a negyedik ipari forradalom fő- vagy melléksodrába

Amíg Magyarország ott tart, hogy ároktisztítással, gereblyézéssel, közmunkával próbál munkát, foglalkoztatottságot teremteni, addig a fejlett nyugati országok tech-generációja már a negyedik ipari forradalom tevékeny részese. 

A világban őrült tempóban száguld a technikai fejlődés, mi meg összeszerelő üzemek létesítéséért kilincselünk. Az okos telefon már a mindennapjaink része, de nemsokára jön az okos mosógép, okos autó és szinte minden okos lesz a háztartásban és körülöttünk is. Az ember feladatát átveszik a gépek, nekik nem kell bért fizetni és 24 órában dolgoznak. Nem mennek szabadságra, nem lesznek betegek, mindig képesek egyenletes teljesítményre.

Magyarországon a negyedik ipari forradalom a fiatalok dolga lenne, de a negyedik ipari forradalom megvalósítására képes generáció  itthon már csak nyomokban érhető el, mert jelentős részük külföldre, nyugatra ment dolgozni. Ők már a fejlett nyugaton ügyködnek a negyedik ipari forradalom megvalósításán, ami az igazi baj, hogy többségük nem is tervezi hazatérését. 

A miért elemzése egy külön történetet képez, de néhány ismert ok azért felvethető.

A politika szerint jók a fiatalok kilátásai Magyarországon, ugyanakkor számos fiatal kilátástalanságról beszél. Az egyedülálló fiatalok közül is számosan küzdenek megélhetési gonddal, ami viszont elkeserítő, hogy a gyermeket nevelő fiatalok körében ez az arány jóval magasabb.

A hátralékos fizetéseket kezelő kimutatása, statisztikája szerint a gyereket nevelő magyar fiatalok 70 %-a késedelmesen fizeti be számláit. Nehezen elképzelhető, hogy a feledékenység lenne a fő ok, sokkal inkább az, hogy a gyerek nevelése rengeteg pénzt felemészt és inkább a számla befizetését halasztják, minthogy a gyerektől vonjanak meg valami szükségeset. Nyugaton akkora a bér, hogy jól meg lehet élni belőle. Ha Magyarországon viszont annak csak az ötödét lehet megkeresni, akkor abból nemhogy jó, de szűkös megélhetést is nehéz biztosítani.

Magyarország a rendszerváltás óta egyedül az árak tekintetében érte utol a nyugatot, a bérek viszonylatában jelentős a lemaradás.

Magyarországon a még itthon lévő fiatalok dolga lenne a negyedik ipari forradalom megvalósítása, de ehhez számos feltételt kellene biztosítani, amire lenne is pénz bőven. Elképesztő mértékű uniós támogatás vár kiosztásra, viszont elképzelés, koncepció, terv nincs arra, hogy ez hogyan legyen összeszervezhető, összekapcsolható a negyedik ipari forradalommal.

Magyarországon szinte alig van dinamikus fejlődést produkáló netes cég. Nincs jelentősebb internetes közösségi oldal. Velünk ellentétben a negyedik ipari forradalomba tevékenyen bekapcsolódó országokban ilyen vállalkozások tömege önti a piacra produkcióit.  Nyugaton az új ötletekre létezik a közösségi finanszírozás bejáratott módszere, nálunk ez csupán hírekből ismert. Ugyanakkor kormányzati kezelésben hatalmas tömegű forrás létezik, olyan mértékű uniós támogatás, aminek elköltésére alig látnak esélyt.

Magyarországon nagy összegű támogatást kapnak tanösvények, melyen naponta, de inkább hetente pár látogató megy végig. Nagy összegű támogatást kapnak jóformán vendég nélküli, gyér forgalmat bonyolító panziók bővítésre, fejlesztésre. Nagy összegeket kapnak autószerelő műhelyek, fogorvosok, akiknek amúgy is lenne pénzük fejlesztésre, százmilliókat adnak pálinka kóstoló teremre és hasonló jellegű létesítményekre, amiből soha nem lesz többlet termelés, növekedés. 

De más elképesztő célokra is adtak 10 és 100 milliókat, esetenként milliárdokat, melyekből - az ország helyzetén látszik - nem lett gazdasági növekedés, nem lett felzárkózás és főként nem segítette a magyar emberek életszínvonalának javítását.


Pedig a Magyarországon most létező fejlesztési forrásokkal már két év alatt szárnyaló fejlődést lehetne produkálni a negyedik ipari forradalom vonatkozásában, kiemelkedő eredményekkel, ha létezne ehhez a lehetőségeket bemutató információs stratégia, a fejlesztési irányokat kijelölő koncepciók és ezen koncepciókra épülő pályázati célok és a megvalósuláshoz szükséges pályázati rendszer.

A kommunikáció többnyire győzelemről tudósít bennünket, csakhogy a negyedik ipari forradalom vonatkozásában először a részvételhez hozzásegítő kommunikációra lenne szükség.  Amíg érkezik uniós támogatás, forrás a fejlesztésre, felzárkózásra, addig kellene beállni a negyedik ipari forradalom fő- vagy melléksodrába, mert különben elszáguld a fejlődés mellettünk és ezen a téren is behozhatatlan hátrányba kerülünk.                       

ezt akartuk?

Irányváltást !

A magyarok kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok. A magyarok kétharmada irányváltást akar. Van aki Orbánnal, van aki nélküle. Nyugati demokráciát. Nyugati béreket.  Nyugati jólétet.

harc helyett jólétet! 

Elkerülhetetlen változások 

A jövőkutatók szerint hatalmas változások várhatók a közeli jövőben a foglalkoztatás terén és erre már most érdemes, sőt, szükséges felkészülni. 15-20 éven belül az Európai Unió országaiban a mostani munkahelyek 50 %-a megszűnhet az automatizálás miatt. 

Az emberek helyét gépsorok, robotok és szoftverek veszik át. Azokban az országokban ahol nem készülnek fel erre hatalmas munkanélküliséggel kell számolni. Az EU tagállamainak jövőbeni foglalkoztatási viszonyait vizsgáló jövőkutatók szerint a magyar  gazdaságban lehet, hogy több mint 50 %-os lesz az élőerő leépítése.

A tulajdonosoknak elemi érdekük, hogy az élőerőt okos gépekre, robotokra cseréljék.  A robotok működtetése tizedannyiba se kerül mint az élőerő munkabére. A robotok, gépek napi 24 órán keresztül dolgoznak, nem mennek szabadságra, nincs hangulatingadozás vagy személyes probléma miatti teljesítménycsökkenés. 

Az is szempont, hogy a robotok, gépek, szoftverek nem tömörülnek szakszervezetekbe, nincs követelésük, lecserélésük esetén nem jár nekik végkielégítés.

Irodai munkahelyek sokasága is megszűnik. Az emberek helyére lépő mesterséges intelligencia, a számítógép sokkal kevesebbet hibázik mint egy irodai alkalmazott, másrészt hatalmas adat- és információhalmazzal is könnyen megbirkózik. Az okos gépekhez szükséges kezelők és üzemeltetők létszáma is a töredékére csökkenhet. A jövőben a fő foglalkoztató ágazat a szolgáltatás lesz.

A jövő változásai között igen fontos tényező, hogy  gyorsan nő a nyugdíjasok száma és nő az átlag életkor is. Ez nem csupán annyit jelent, hogy az államnak egyre több nyugdíjat kell fizetni, hanem azt is, hogy gyorsan bővül egy olyan fogyasztói célcsoport, amelynek száma a kutatások szerint 2020-ra a világon már eléri a kétmilliárdot és egyben 15 ezer milliárd dollár vásárlóerőt jelent. Egyes közgazdászok szerint a még távolabbi jövőben ők lesznek azok, akik majd a legtöbbet költenek, ezért a gazdaságfejlesztés terén ez lényeges tényezőt jelent.

A termékgyártásban és szolgáltatásban is ágazatok épülnek rá a nyugdíjasokra. Már most vannak a nyugdíjasokra szakosodott utazási irodák, ugyanis a nyugdíjasok egész évben ráérnek, de a szépségipar is rohamosan fejleszti az időseknek ajánlott termékeit. Az EU fejlett államaiban például - a kutatások szerint - a 65 éven felüli nők már több mint kétszer annyit költenek bőrápolási termékekre mint a harminc év alattiak.

A nyugdíjasok vevők lehetnek sok olyan termékre is, ami a hétköznapi életet könnyítheti, segíthet a házimunkában, konyhában, a pihenésben vagy csupán kedves dolog, örömet szerez. E körben inkább egyszerű, ötletes eszközökre kell gondolni, mint bonyolult technikai megoldásokra. 

A magyar nyugdíjasok oldaláról nézve ez a trend nem annyira a költés mint a jövedelemszerzés tekintetében lehet fontos. A magyar nyugdíjas műszakiak számára ez olyan területet jelent, ahol számos piacképes innováció születhet, amire nem csupán Magyarországon, de Európában vagy még távolabb is sok vevő található. 

Kik tudhatnák jobban, hogy mire lenne igényük a nyugdíjasoknak mint a kreatív, ötletekkel teli nyugdíjasok, a nyugdíjas műszakiak, akik képesek is megalkotni amit kitaláltak?

Eladni azt lehet, amire kereslet van és a nyugdíjasok igényeit kielégítő eszközökre egyre nagyobb kereslet lesz, amit a magyar gazdaságfejlesztés vonatkozásában is célszerű figyelembe venni. 

Természetesen önmagától ez sem fog megvalósulni. Ehhez gazdaságszervezés kellene, előtte pedig stratégiai tervezés és széleskörűen alkalmazható minták létrehozása. Forrás lenne rá bőven, hiszen akkora tömegű uniós támogatás ömlik Magyarországra, hogy annak elosztása, felhasználása jelenti a gondot.

Már eddig is rengeteg pénzt kiosztottak pályázati úton gazdasági növekedésre, munkahelyteremtésre, de érzékelhető előrelépés nem lett. Magyarország nagyobb mértékű támogatáshoz jut mint az egykori Marshall-segély volt, amiből például a szomszédos Ausztria virágzó gazdaságot és jólétet teremtett. Forrás tehát van bőven, de terv is kellene, olyan koncepció vagy gazdasági modell, ami például az uniós támogatás eredményes felhasználására nyújt lehetőséget.

Ha nincs terv, nincs mit megvalósítani. A hatalmas összegű uniós támogatás egyszeri lehetőség, egyszeri esély arra, hogy belőle megteremtsük a jóléthez szükséges gazdasági teljesítményt. Az uniós támogatás eredményes felhasználásától függ Magyarország és a magyarok jövője. Ehhez szükség lenne minden tudásra, ötletre, elképzelésre, azokra is, melyek kívülről, a bizalom körén kívül lévőktől érkeznek a kormány asztalára.

Az önérdekű szerveződésen alapuló piacgazdaság nem úgy működik, hogy mindenki ötletgyáros és kitalálja, hogy mit kellene csinálni, hanem valaki előáll egy jó ötlettel és ha beválik, akkor sokan másolják. Ez jelenti a fejlődés terítését, ami úgy lenne felgyorsítható, ha a bizalom körén belül és azon kívül lévőktől érkező, a kormányok asztalára kerülő koncepciók, javaslatok egyaránt támogatást kapnának és főként forrást, hogy megvalósíthatók legyenek a fejlődés terítéséhez szükséges minták.

A MAGYAR ADórendszer  HASZONÉLVEZŐI 

A jelenlegi magyar adószisztéma fő érve, hogy aki többet keres, annak több is maradjon a zsebében. Ennek az adószisztémának a fő haszonélvezői a nagyon magas jövedelemmel bíró adózók, és főként a külföldi jövedelemtulajdonosok, akik kiviszik az országból a jövedelemüket, itt adóznak alacsony adókulccsal, de nem itt fogyasztanak. 

Vesztesei pedig a szegények, az alacsony jövedelműek, akik ugyanolyan adókulccsal adóznak mint a gazdagok, mert 2010-ben megszűnt a megélhetési jövedelemnek számító minimálbér adómentessége.

Ami a kedvező adózással a magas jövedelműek, a gazdagok, a külföldi jövedelemtulajdonosok zsebében marad, azt ez az adórendszer kiveszi a szegények zsebéből. Számukra így az előző állapot szerinti kevésnél még kevesebb marad a megélhetésre, a létezésre.

A magyar adószisztéma szerint a fogyasztást kell adóztatni. Aki többet fogyaszt az fizessen többet a fogyasztásra kivetett adók formájában. Csakhogy ez  logika az első lépésben megbicsaklik, ugyanis a nagy jövedelemtulajdonosok jellemzően nem fogyasztanak Magyarországon és ezzel aztán logikátlanná, fő érvét veszítve igazságtalanná, sőt bizonyos értelemben kizsákmányolóvá is válik a magyar adórendszer.

A 2010 után bevezetett adórendszer igazi kedvezményezettjei a külföldi jövedelemtulajdonosok lettek. Úgy visznek ki sok-sok milliárdot a szegényekhez hasonlóan 15 %-os jövedelemadót fizetve, hogy ők itt Magyarországon nem fogyasztanak, így az az elv és érv eleve nem érvényesülhet, hogy ők mint gazdagok majd a fogyasztási adóban járulnak hozzá az állam fenntartásához és a költségvetés bevételeihez.

A külföldi jövedelemtulajdonosok mellett a jómódú és gazdag kategóriába sorolható magyar jövedelemtulajdonosok többsége is külföldön vásárol, külföldön fogyaszt nagy értékben, így a fogyasztásukhoz kapcsolható fogyasztási adók nem a magyar állam költségvetését gyarapítják. A magyar állam költségvetése részére a fogyasztási adókból származó bevételek nagy része az átlagos és alacsony jövedelműek fogyasztásából keletkezik.

MAGYAR NYUGDÍJASOK 

A magyar nyugdíjasok jóval többet érnek annál, hogy csupán költségvetési tételt jelentsenek a politika számára.  A magyar nyugdíjasok tudása, kreativitása, tapasztalata olyan értékteremtő erőt képvisel, amire szüksége van a magyar gazdaságnak.

A magyar nyugdíjasok közül sokan aktív részesei lehetnének a magyar jövő alakításának, kreativitásukkal, szakmai tudásukkal, tapasztalatukkal közreműködhetnének az innovációban, oktatásban és gazdaságszervezésben. 

A magyar nyugdíjasok számára a foglalkoztatás tekintetében sértő és bántó az a szemlélet, hogy kemény szabályozással távol kell tartani őket, mert  elveszik a munkát az aktív korúak elől. Ők sokkal inkább jelentik azt a hiányzó láncszemet, azt szükséges pluszt, ami nélkül nem lehet dinamikus gazdaságfejlesztést csinálni.

Magyarország az innováció vonatkozásában nem valószínű, hogy nagy eredményt ér el új termékek létrehozásában, de átütő siker várható az alkalmazás területén létrejövő új műszaki megoldások vonatkozásában és ebben a nyugdíjas műszakiaké lehet a vezető szerep. 

A magyar nyugdíjas műszakiak valószínűen  nem fognak új napelemeket kitalálni, de sok új alkalmazást, új műszaki megoldást,  új és már meglévő megoldásokat összeszervező rendszert alkothatnak, amelyek a napenergia segítségével vizet szivattyúznak a talajból az öntözéshez, állattartó telepeket hűtenek vagy fűtenek. 

Több ezer új megoldás születhet a nap és szél segítségével előállítható energia helyi hasznosítására, akár garázsok, raktárak, épületek fűtésére, hűtésére.

Magyarországon sok olyan nyugdíjas mérnök, technikus, szakember van aki még rendelkezik azzal a tudással, ami ilyen műszaki megoldások létrehozáshoz szükséges. Ők még abban a korban szerezték tudásukat, jártasságukat, amikor a készülékek javításában nem blokkok és részegységek cseréje jelentette a megoldást. Ők még tudják, hogyan lehet sufnikban, garázsokban összehozni meghökkentően új és hatékony műszaki megoldásokat, például olyan megoldásokat, amelyek korrigálhatják a klímaváltozás helyi hatásait és számos új alkalmazást jelenthetnek a szél és a napenergia hasznosítására, alkalmazására.

A magyar nyugdíjasok tudásukkal, tapasztalatukkal, kreativitásukkal, problémamegoldó képességükkel hatalmas érékteremtő erőt és képességet jelentenek, amellyel nem élni, nem gazdálkodni több mint hiba.  A politika dolga, hogy a nyugdíjast ne csupán tehernek lássa, hanem értékteremtő erőnek és gazdálkodjon ezzel az emberi erőforrással.