KÖZLEMÉNY:

 

2./  A rendszerváltás óta nem volt olyan jövőképet, olyan programot felmutató kormánya Magyarországnak, ami egy jóléti fordulatot hozó, intenzív, lendületes fejlődés útjára irányítja az országot.
2026 talán az utolsó év, amikor még van esély a változtatásra, hogy ne ragadjunk bele a korrupció mocsarába, ne az elhibázott gazdaságpolitika tartsa folyamatosan lejtőn a magyar gazdaságot, ne a legszegényebb és a kilátástalanság miatt legelkeseredettebb országa legyünk az Európai Uniónak.

3./   A kormányzás hatékonysága jó ha 10 % az elvárható 70-80 % helyett, így a célként kitűzött 3 %-os gazdasági növekedésből  csak 0,3 %-ot tudtak realizálni. Magyarországon akkor volt  jelentősebb növekedés amikor még ömlött hozzánk az uniós ingyenpénz. Nem mondható erős túlzásnak , hogy nyomorból nyomorba kormányozzák az országot, úgy hogy az államadósság a  2010-es 21 ezer milliárd forintről 2025-re a háromszorosára 63 ezer milliárd forintra nőtt, aminek éves kamatterhe 4000 milliárd forint azaz 100 ezer 40 millió forint értékű bérlakás ára.

Amikor azt mondják, hogy 2026-ban az Orbán-kormány leváltására kell szavazni az sokak szerint pontatlan megfogalmazás, mert 2026-ban az ország megmentésére kell szavazni.
MAGYARORSZÁG NEM BÍR KI MÉG 4 ÉV FIDESZT!

4./   Az ÁKK adatai szerint 2010-ben a Bajnai-kormány 21 EZER MILLIÁRD forintos államadóssággal adta át a kasszát az Orbán-kormánynak. Orbán kormányzásának első 10 évében az adósság a másfélszeresére nőtt, a magyar állam adósság,  2020-ban 31 EZER MILLIÁRD forinton állt.  Az utóbbi években  az uniót bíráló plakátok sokasága lepte el az országot, az  országba érkező uniós ingyenpénz mértéke pedig drámaian lecsökkent. Valószínűen ez is befolyásoló tényező lehetett abban, hogy Magyarország államadósság 2025-re  63 ezer milliárd forintra nőtt.  Az orosz típusú jogalkotás, a jogállam leépítése miatt visszatartott uniós támogatások hatalmas összegét magas kamatokkal felvett hitelekkel pótolta a kormány.

2025-ben az államadósságnak csak a KAMATAIRA közel 4000 MILLIÁRD forint, az éves GDP 5%-a, az állami költségvetés csaknem 10%-a ment el.  4000 milliárd forint az 100.000.- azaz százezer  40 millió forintos bekerülési áron épített lakás ára, melyet 1 év bérlés után 0 %-os kamattal önrész nélkül megvásárolhattak volna a lakások bérlői.

Az ÁLLAMDÓSSSÁG összege  2010-ben  21 ezer milliárd forint,  2020-ban 31 ezer milliárd forint,  2025-ben 63 ezer milliárd forint volt.

Orbán  kormányzásának  első 10 évében,  2010 és 2020 között az államadósság  másfészeresére nőtt.

2020 és  2025 között a 2020-as állapot 31 ezer milliárdos összege megduplázódott vagyis  a 2020 és 2025 közötti 5 év alatt az államadósság a duplájára nőtt.  

2010 és 2025 között a 21 ezer milliárdról 63 ezer milliárdra nőtt vagyis megtriplázódott az államadósság. 

Szakértők, állampolgárok egyező véleménye, ez így nem folytatható, katasztrófálisan eladósodunk. Kormányváltásra, rendszerváltásra van szükség. 

KOMMUNIKÁCIÓS STÁB 

VEZETŐ

KAROLINA 

       

LUCA

virtuális aszisztens

ALEX

virtuális aszisztens

LOLA

virtuális aszisztens

LUCA

virtuális aszisztens

     Ellenzéki  Szövetség  - CIVIL  MÉDIA - WEBOLDALAK

MÚLT,  JELEN  ÉS LEHETSÉGES JÖVŐ!   

"  ahogy volt úgy volt ... " 

MAGYAR  SZELFI

MAGYARORSZÁG OLYAN HELY LEGYEN  AHOL  TERMÉSZETES ÁLLAPOT A DEMOKRÁCIA, A SZABADSÁG, A TISZTESSÉGES MEGÉLHETÉS! 

Az színes feliratra kattintva megnyitható a   MAGYAR  SZELFI  oldal.

      A színes feliratra kattintva megnyitható az  

ELLENZÉKI  SZÖVETSÉG   oldala.

  

A képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

 BESZÓLUNK      oldal. 

  

A képre vagy a színes feliratra kattintva megnyitható a    

 BÜDZSÉ      oldal.  

  

A képre vagy a színes feliratra kattintva megnyitható a    

 KONTRAMÉDIA      oldal.  

A képre vagy a színes feliratra kattintva megnyitható az    

  ÚJ MÉDIA      oldal.  

A képre vagy a színes feliratra kattintva megnyitható az    

  UNIÓS  JOG      oldal.  

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

  MICROMÉDIA      oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a      

  INVERZ  KONZULTÁCIÓ      oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a        

   MICRO  TV     oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a       

   INFOBÁZIS     oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a       

  NYUGDÍJASÚJSÁG       oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a 

    Z'ÚJSÁG      oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a    

    KÜLFÖLD-MUNKA      oldal.  

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

    TRIPORT   oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a     

   KOMMENTA      oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a     

    GOVINFO      oldal.  

A színes feliratra kattintva megnyitható a  

MEMENTO 2022 PROSTUDIÓ    oldal. 

      

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a    

   B-MODELL       oldal.

B-MODELL

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a    

   RENDSZERVÁLTÁS       oldal.  

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

  CIVIL MÉDIA      oldal.  

CIVIL MÉDIA  ORVOSI   WEBOLDALAI 

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

   PRIVÁT RENDELŐK     oldal.  

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

   PRIVÁT  FOGÁSZATOK    oldaL

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a   

   PRIVÁT  ORVOS    oldaL.  

CIVIL MÉDIA   SZÁLLÁSCSERE   WEBOLDAL

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a   

    room-change.com  oldal.

ALEX

virtuális aszisztens

A 2026-os választás előtt hasznos feleleveníteni  2022-ben milyen hibák, buktatók, elvetett lehetőségek, hibás döntések vezettek az ellenzék választási kudarcához. 

AZ EMLÉKEZÉS OLDALA. 2022  - ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS. MÁSKÉPP IS ALAKULHATOTT VOLNA. 

Emlékezés kudarcra, hibákra, kihagyott, elvetett lehetőségekre, ostoba önérdekűségre.  

Jelentős számú plakát,  10 weboldal,  elég tartalom, kampányüzenet állt rendelkezésre... 

EGYSZER EL KELL MONDANI AZ IGAZAT. AZ EGYESÜLT ELLENZÉK - ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS + ELLENZÉK 2 - 2022-BEN A MODELLEZÉS SZERINT 57 %-OT ÉRHETETT VOLNA EL AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSON. VOLT HOZZÁ PROGRAM, VOLT GYŐZELMET HOZÓ KAMPÁNYSTRATÉGIA. A SZERVEZETTSÉG BIZTOSÍTHATÓ LETT VOLNA.

VOLT 4 MILLIÁRD FORINT, AMIT NEM TÖBB VAGON OSTOBA ÜZENETEKET TARTALMAZÓ SZÉT NEM OSZTOTT VÉCÉPAPÍRRA, BUTA SEMMITMONDÓ ÜZENETEKET HORDOZÓ, SZÁZMILLIÓKAT FELEMÉSZTŐ GAGYI HIRDETÉSEKRE KELLETT VOLNA KÖLTENI. VAGY AMI MÉG ROSSZABB...

AZ ELLENZÉK 2. NÉVEN ILLETVE ELLENZÉKI SZÖVETSÉG ELNEVEZÉSSEL MŰKÖDŐ ELLENZÉKI TÖMÖRÜLÉS AZT AJÁNLOTTA A 6 PÁRT EGYÜTTMŰKÖDÉSE RÉVÉN  LÉTREJÖTT ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁSNAK, HOGY EGYESÜLT ELLENZÉK ELNEVEZÉSSEL KÖZÖSEN INDULJANAK A VÁLASZTÁSON. 

ÖSSZEFOGÁS KIREKESZTÉSSEL   

2022   ELLENZÉK 2 - ÚJ ELLENZÉK 

" Az ellenzék 2, az ÚJ ELLENZÉK  /Ellenzéki Szövetség/  a nyugdíjasok, a civilek, a Nagy Generáció közösség, és a polgári ellenzék laza elegyéből verbuválódott ellenzéki tömörülés, amelynek nincs olyan szervezett háttere, bázisa mint a pártoknak. Viszonylag csekély a támogatottságuk mivel nem pártként működnek, de van ütős választási programjuk, van kreatív csapatuk, vannak hatásos kampányüzeneteik.

A nyugdíjasok, civilek, NAGY GENERÁCIÓ, polgári ellenzék nem alapítanak pártot és nem állnak be párt mögé, ugyanakkor egy irányba szavazó  politizáló közösséget jelentenek. Ügyeiket vezetőség intézi, vannak weboldalaik, van az identitásukat meghatározó nyilatkozatuk és programjuk és van saját információs hálózatuk, főként facebook közösségi oldalon. Portáljaik némi túlzással médiaként is említhetők.  Az általuk valamint a közösségeiken kívüli támogatóik által biztosítható szavazat többszöröse lehet mint  a parlamenti kispártok által bevonzott szavazat. Ezekre a szavazatokra is szükség lenne az ellenzéki győzelemhez.

Az már most nyilvánvaló, hogy ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS egyedül kevés a választás megnyeréséhez. De egy a pártokból, civilekből, csoportokból, mozgalmakból, egyénekből összeállt EGYESÜLT ELLENZÉK - ELLENZÉK 1 + ELLENZÉK 2 - képes lenne a 2022-es országgyűlési választás megnyerésére. "

A VÁLASZTÁSOK ELŐTTI UTOLSÓ NAGY ELEMZÉS :
" LÁTSZÓLAG A FIDESZ ÁLL NYERÉSRE...

Így volt ez  2019 szeptemberében is az önkormányzati választás előtt.  Tarlós a felmérések szerint fölényesen vezetett Karácsonnyal szemben és az I. a II.  és a III. kerület fideszes polgármester-jelöltjeinek - akik a hivatalban lévő polgármesterek voltak - előnye is jelentős volt ellenzéki kihívójukkal szemben.

Aztán a valóság borította az előrejelzést és lenullázta  a biztosnak hitt győzelmi esélyeket. Tarlós helyett Karácsony nyert és az I. a II. a III. kerületben is az ellenzéki jelölt győzött.

A 2022-es országgyűlési választáson is valami hasonló  bekövetkeztére számít az Ellenzéki Összefogás nevű formáció, mely valójában az ellenzéknek csak egy részét jelenti. Bár ők igényt tartanának az ellenzék teljes körű képviseletére.

Csakhogy a trend az előválasztás óta megváltozott és a közvélemény-kutatások most már nem erősödést, hanem gyengülést jeleznek.  Már az Ellenzéki Összefogás előválasztáson nyertes miniszterelnök-jelöltje MZP is csak 40 % esélyt ad az Ellenzéki Összefogás győzelmének.

Érdemes odafigyelni pártatlannak látszó és kívülállóként nyilatkozó elemzők, kibicek, outsiderek, stratégiai elemzők véleményére, akik nem csak esélyeket mondanak, hanem okokat is, meg kis és nagy hibákat.

Alapállásnak tekinthető, hogy vannak akik a Fideszt akarják újabb 4 évre és vannak akik semmiképpen nem. A Fidesz mellett szavazók és a Fidesz ellen szavazók száma a kutatások szerint nagyjából hasonló nagyságú volt, ám amikor az Orbán-kormány kinyította pénzeszsákot és tartalmát rázúdította a különböző korcsoportú választókra akkor hirtelen 10 %-os fölénybe került a Fidesz.

A választók valami hasonlót vártak volna az ellenzéktől is, legalább ígéret szintjén, mert az már kevés lett, hogy mi demokraták vagyunk és nem lopunk. Csakhogy MZP az összefogás miniszterelnök-jelöltje már miniszterelnökként viszonyulva, a költségvetés állapotára hivatkozva elzárkózott ettől. Azzal érvelt, hogy komoly gazdasági szakemberek számításaira alapozva tud ígérni csak.

Ez döbbent néma csendet szült, meg tanácstalanságot. Nem kevesek számára ugyanis nyilvánvaló, hogy először választást kell nyerni, aztán lehet törődni a költségvetéssel. Ígéret nélkül meg nem lehet választást nyerni. Másrészt az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének nem a kormányzásra való előkészülettel kéne foglalkozni, hanem szinte minden percében a kampánnyal, mert a választási győzelem nem következik be magától.

Ezért ebben az etapban nem a költségvetés kiadási és bevételi oldalát számolgató gazdasági szakemberek kellenének, hanem a választási győzelemhez szükséges cselekvési programot összerakó stratégák, kreatív emberek, kampányszakértők. Olyan átlagon felüli képességekkel, tudással, kreativitással rendelkező valakik, akik kitalálják, megmondják, hogy milyen társadalmi csoportokat milyen ígéretekkel lehet megnyerni. Milyen szavazatvonzó ígéretek, kampányüzenetek legyenek, azok milyen úton, módon jutathatók el a megcélzottakhoz és számszerűleg mennyi szavazat bevonzásáre lehetnek képesek.

Kiindulási alap, hogy van a Fidesz mellett szavazók tábora és van a Fidesz ellen szavazók tábora. Ez beállt állapot és sem idológiai alapon, sem botrányokkal, sem a lopás, csalás, hazugság témájának újbóli fókuszba helyezésével nem változnak lényegesen az arányok. Marad az érdekalapú motiváció, vagyis az, hogy kinek mit lehet ígérni, az mennyire lesz meggyőző és mennyi szavazatot hozhat. És főként annak viszonylag pontos behatárolása, hogy mennyi plusz szavazatot kell ellenzéknek még bevonzani a választás megnyeréséhez.

Nem kell nagy bölcsesség és bátorság annak megállapításához, hogy ha az Ellenzéki Összefogás miniszterelnök-jelöltje a szavazatnövelő kampány helyett már inkább a kormányzásra készül, akkor ebből parádés bukás lesz.

Ennek ismeretében mi lenne a megoldás? Vissza kellene hívni azokat az ellenzéki csoportokat, gondolkodókat, kreatívokat, akiket az Összefogásból programjaikkal, ötleteikkel, koncepcióikkal együtt kitúrtak, kirekesztettek, diszkriminációval kiszorítottak, mert túl szabadosnak meg feszültséget keltőnek találták a gondolkodó, kritikus viszonyulásukat.

Az Ellenzéki Összefogás köréből kirekesztett ellenzékiek pedig jogos felindulásukban úgy döntöttek, hogy megalakítják az EGYENLŐBBEK KÖRÉN KÍVÜLI ELLENZÉKIEK SZÖVETSÉGE  elnevezésű ellenzéki tömörülést, amely röviden ELLENZÉKI SZÖVETSÉG néven szerepel, a választáson pedig ELLENZÉK 2 elnevezéssel kíván részt venni. A nyugdíjasok, civilek, Nagy Generáció közösség, meg polgári ellenzék laza elegyéből verbuválódott Ellenzéki Szövetségnek nincs szervezett háttere, bázisa, csekély a támogatottsága, de van ütős választási programjuk, van kreatív csapatuk, vannak hatásos kampányüzeneteik, van vagy 10 kampánymédiaként is használható működő portáljuk.

A neten, a digitális térben rendkívül erősek és több mint 1 millió választót tudnak mozgósítani.  Nívós tartalom, jó plakátok, meggyőző kampányüzenetek birtokában a digitális térben komoly fölényt jelentenének az egyesült ellenzéknek.

Új helyzet állt elő.  Akik előtte még mozgalom, csoport, közösség, egyén szintjén akartak az ellenzéki összefogás részesei lenni, de elhajtották őket, azok most már egységben, az Ellenzéki Szövetség tömörülés részeseiként, saját miniszterelnök-jelölttel térhetnek vissza egy közös keretbe, mely az Egyesült Ellenzék néven futhat neki a választásnak a győzelem esélyével.

A nyugdíjasok, civilek, NAGY GENERÁCIÓ, polgári ellenzék nem alapítanak pártot és nem állnak be párt mögé, ugyanakkor egy irányba szavazó  politizáló közösséget jelentenek. Ügyeiket vezetőség intézi, vannak weboldalaik, van az identitásukat meghatározó nyilatkozatuk és programjuk és van saját információs hálózatuk, főként facebook közösségi oldalon. Portáljaik némi túlzással médiaként is említhetők.  Az általuk valamint a közösségeiken kívüli támogatóik által biztosítható szavazat többszöröse lehet mint  a parlamenti kispártok által bevonzott szavazat. Ezekre a szavazatokra is szükség lenne az ellenzéki győzelemhez.

Az már most nyilvánvaló, hogy ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS egyedül kevés a választás megnyeréséhez. De egy a pártokból, civilekből, csoportokból, mozgalmakból, egyénekből összeállt EGYESÜLT ELLENZÉK - ELLENZÉK 1 + ELLENZÉK 2 - képes lenne a 2022-es országgyűlési választás megnyerésére.

Ez most valós lehetőség és valószínűen egyszeri alkalom, hogy egyesült ellenzék megnyerje a választást.  Az ELLENZÉKI SZÖVETSÉG - ELLENZÉK 2  ennek tudatában nem veti el annak lehetőségét, hogy sérelmeit félre téve 2022 márciusig egyesüljön az ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS néven ismert ELLENZÉK 1-el.

Ellenzéki Összefogásnak egyedül a csodánál többre lenne szükség a kormányalakításhoz szükséges 101 mandátum begyűjtéséhez.

Az Egyesült Ellenzék / ELLENZÉK 1 + ELLENZÉK 2 /   ELLENZÉK 2 jóléti proramjára épülő hatásos üzenetekkel, ELLENZÉK 1 struktúrájával, erőforrásával, szervezettségével, ELLENZÉK 2 rendelkezésére álló kampánymédia felületeit használva, a mozgósítás során ELLENZÉK 2 stratégiáját és kampányanyagait alkalmazva jelentősen növelhetné eredményességét.  

ELLENZÉK 2 a kampány során támogatja ELLENZÉK 1 106 egyéni jelöltjét, de 4 helyet kér a közös listán.

Milyenek az ELLENZÉK 2 programjára épülő hatásos üzenetek? Közvetlenek, könnyen érthetők, a lényeget mondják.

A Baranyai-féle jóléti program képes lenne bevonzani legalább 1 millió olyan szavazót aki egyébként nem szavazna és képes lenne átállítani 1 millió olyan szavazót aki egyébként máshova szavazna.

VÉLEMÉNY  

IDEJE LENNE A VÁLTOZÁSNAK?  

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ADATAI

Az IPSOS  közvélemény kutató 2023 november végén és december elején végzett kutatása alapján is ideje van a változásnak.

A felmérés szerint a  magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadadalomról, a megkérdezettek 69 %-a szerint romokban hever az ország, 78 % pedig azt gondolja, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez.

A felmérésben résztvevők 45 %-a azt szeretné, hogy egy erős kezű vezető rendbe tegye az országot.  A megkérdezettek 71 %-a szerint olyan erős kezű vezetésre lenne szükség, aki visszavenné az országot a gazdagoktól és hatalmasoktól.

A válaszadók 73 %-a elégedetlen a hagyományos pártokkal, mert azok nem törődnek az emberekkel csak a saját érdekeiket nézik. 

A felmérésből elemzők azt szűrték le, hogy a magyarok jelentős számban változást szeretnének, de ehhez új politikai erők, új ellenzék színre lépését várják, mert megítélésük szerint a jelenlegi ellenzéki pártok képtelenek a változás megszervezésére, de annak elindítására is.

Szembetűnő igény, hogy a felmérésben részt vevők 71 %-a olyan erős kezű vezetést szeretne, aki visszavenné az országot a gazdagoktól és hatalmasoktól.

A  BESZÓLUNK portál - beszol.hu - oldalán található egy röpirat, egy PAMFLET, ami akár erre vonatkozó ígéretnek is tekinthető. 

Íme:

"  MÁR NEKÜNK LOPTOK!    

Arra számítsatok, hogy komoly ELSZÁMOLTATÁS lesz ha az ÚJ ELLENZÉK hatalomra kerül! Minden lopással, korrupcióval, csalással, hatalmi visszaéléssel szerzett pénz, vagyon visszakerül jogos tulajdonosához a magyar néphez.

Ennek jegyében  nem csak poén, hogy  

MÁR NEKÜNK LOPTOK!

Amit elloptatok a kormányváltás után vissza lesz véve és a lakossági vagyonalapba kerül. A lakossági vagyonalapnak mi magyar állampolgárok leszünk a tulajdonosai. Mi kapjuk az osztalékot és mi magunk közül választunk igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat. A lakossági vagyonalap részletes meghatározása a B-modell leírásában található.

Az " amit elloptatok vissza lesz véve "  nem csak mostantól hanem a kezdetektől ellopott mindenre érvényes, vagyis attól számítva amikor a lopásalapú illiberális rendszer működni kezdett. 

Az ÚJ ELLENZÉK választási győzelme esetén 3 hónapon belül létrejön a lakossági vagyonalap 5000 milliárd forint induló vagyonnal, amiből 3000 milliárd forint a nyugdíjkassza Orbán-kormány által elvett vagyona amit az ÚJ KORMÁNY visszaad a magyar népnek.

A lakossági vagyonalap tulajdonosai egyenlő arányban a magyar állampolgárok lesznek, akik mint tulajdonosok a tulajdoni részük után évente osztalékot kapnak. "

2026-ban győzni kell az európai magyaroknak!

" 2026-ban győzni kell az európai magyaroknak, hogy újra a nyugathoz tartozzunk és az illiberális munkaalapú rendszer helyett az európai értékrend alapján álló demokratikus jóléti rendszer építése legyen a cél, ahogyan azt államalapító István király akarta. "

SZABADABB ÉS JOBB ÉLET

Ha a legközelebbi választáson meg tudunk szabadulni Orbántól és lopásalapú illiberális rendszerétől akkor jöhet a jólét és visszailleszkedés a civilizált világba. Ismét a nyugat része lehetünk. Nem kell elmenni fiatalnak, idősnek nyugatra ha olyan kormányra, olyan politikára szavazunk amelyik ide hozza  a nyugatot.

Ha marad Orbán, akkor marad a nyomor, marad a kilátástalanság, marad a gátlástalan lopás és a mindent átszövő korrupció. Marad az elszigeteltség. A nyugat nem áll szóba velünk, uniós támogatásra, egyenrangú partnerségre nincs esélyünk.

A fideszes moszkovita bagázs Moszkva gyarmataként irányítja továbbra is az országot, a közpénzt saját magukra és a megtévesztést valamint önmaguk dicsőítését szolgáló propagandára költik.  Ebben a felállásban TE nem járhatsz jól ha nem vagy a NER része.

Az EP-választáson orosz érdekeket képviselőket jelölnek azzal a hazugsággal, hogy ők képviselik a magyar érdekeket. Marad az orosz gáz beszerzése a piaci ár ötszöröséért, a békepárti Magyarország ilyen módon pénzeli Putyin háborúját.

A magyar egészségügy padlón, az oktatás romokban. Tanárok sokasága adja fel hivatását és megy árufeltöltőnek. Magyar orvosok nyugati kórházakban gyógyítanak, idehaza ijesztő méretű az orvoshiány, kórházi részlegeket zárnak be. Évente 1000 orvos hagyja el az országot.

Mindezt 3 millió lopáspárti fideszes szavazónak köszönhetjük, akik újból és újból a nyakunkba szavazták a kleptokrata, moszkovita Orbán-rezsimet. Köszönjük fideszes szavazók!  Magyarország előre megy nem hátra? Nem veszitek észre, hogy egy lépésnyire előttünk a szakadék?

EBBŐL ELÉG VOLT ENNYI! IDEJE VAN A VÁLTOZÁSNAK!

Egy szűk hatalmi csoport már leplezetlenül a sajátjának tekinti Magyarországot! Sajátjaként bánik az ország adta lehetőségekkel és az ország javaival. Ne tűrjük tovább!

KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT!

AZ  ALÁBBI PLAKÁTOK AZ ELLENZÉK2/ELLENZÉKI SZÖVETSÉG  2022-ES VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLT  PAKÁTJAI KÖZÜL VALÓK, MELYEK NEM KERÜLHETTEK FELHASZNÁLÁSRA...

                  

MAGYARORSZÁG  POLITIKAI   RENDSZERE

ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK MEGHATÁROZÁSA SZERINT MAGYARORSZÁG JELENLEGI  POLITIKAI RENDSZERE ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA

Az illiberális demokrácia fogalma, tartalma azután került a figyelem középpontjába, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében a világban létező illiberális demokráciákról beszélt, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok és talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek mint például  Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország.

Orbán  az egyén szabadságát, az emberi jogokat, a jog uralmát előtérbe helyező liberális felfogást elvetendő rossznak tekinti, amely Magyarországon nem lehet meghatározó az államszerveződés, kormányzás és jogalkotás vonatkozásában.  Orbán  mint Magyarország miniszterelnöke  kijelentette, hogy az új magyar államszerveződés illiberális demokrácia lesz, pontosabban illiberális demokrácia és munkaalapú társadalom.  Meghatározása szerint  a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte.

ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA

Forrás:  WIKIPÉDIA vagyis a világenciklopédia, a leghiteselesebbnek elismert  ismeretanyag

Az illiberális demokrácia olyan politikai, kormányzati rendszer, melyben ugyan tartanak szabad választásokat, de a polgári szabadságjogok hiányosságai miatt a nép hatalma korlátozott.

Az illiberális demokráciák kormányai felhatalmazva érzik magukat bármilyen intézkedésre mindaddig, amíg országukban rendszeres választásokat tartanak.

Az illiberális demokráciák sajátos jellemzője, hogy a választásokon nem biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek, hiszen valamennyi hivatalos szerv mellett a televízió és rádióadók jelentős része állami felügyelet alatt áll és a regnáló kormányt támogatja.

A demokratikus működés feltételeit,  a hatalmi ágak szétválasztását, a fékek és ellensúlyok rendszerét az illiberális kormány figyelmen kívül hagyja, az is jellemző, hogy a szabadságjogok alkotmányos keretei hiányoznak.

A demokratikus berendezkedés, a demokratikus hatalomgyakorlás elengedhetetlen feltétele a hatalmi ágak szétválasztása. A különböző hatalmi ágak élén független választott vezetők vannak, akik ellensúlyt és féket képezhetnek egy másik hatalmi ággal szemben a hatalommal való visszaélés tekintetében. Csak az elkülönült független hatalmi ágak - mint egymással szembeni fékek és ellensúlyok - képezhetnek gátat, akadályt az önkényuralom kialakulásának. 

Az illiberális demokrácia szélsőértéke a diktatúra.

Magyarország politikai rendszere Orbán Viktor kinyilatkoztatása óta illiberális demokrácia, de még van szabad választás, igaz a hatalmi ágak már nem függetlenek és nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, de még nincs igazi diktatúra. Ezzel ellentétes állítást fogalmazott meg a Foreign Policy.

Foreign Policy - Paul Hockenos: 

Miként ment át Magyarország diktatúrába?

" Más országok, mint Románia, Szlovénia, Szlovákia és főként Lengyelország átvészelték a demokratikus megtorpanást, elűzték az erős embereket, ám a magyaroknál beakadt a tű. "

" Magyarország ma virágzó önkényuralom. Korlátozta a sajtószabadságot, a partvonalra tolta az ellenzéket, lebontotta a fékeket és ellensúlyokat, ellenőrzése alá vonta a civil társadalmat, átalakította a választási törvényt, kiiktatta a bírálatot – azaz elérte, hogy a rendszert csakis valamilyen rendkívüli esemény útján lehessen leváltani, választásokon ne. Orbán Viktor végrehajtotta azt, ami elképzelhetetlennek tűnt. "

Forrás: hvg

Amikor Orbán Viktor vagy a Fidesz más politikusa illiberális politikusként a nemzeti oldalt képviselve nyilatkozik az megtévesztésnek minősül, mert csak nemzeti liberalizmus létezik. A politológia csak nemzeti liberalizmust ismer. A politológia nem ismer nemzeti illiberalizmust.

DIKTATÚRA

Forrás:  WIKIPÉDIA vagyis a világenciklopédia, a leghiteselesebbnek elismert  ismeretanyag

A diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (diktátor) vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.

Az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat, és a vezető(ség) nem (vagy alig) tűri a politikai pluralizmust és a független médiát. A diktatúra autokrácia, vagyis valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített elnyomó hatalma. Vezetője leggyakrabban a diktátor.

Általában a diktatúra jellemzői:

Személyi kultusz
A fékek és  ellensúlyok hiánya
Az ellenzék minden formájának elnyomása és az egyének emberi jogainak be nem tartása
A szabad választások hiánya vagy meghamisított választások. A nemzetközi közösség nem tudja közvetlenül megfigyelni a választások tisztességét.
A szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, a vallásszabadság hiánya
A hadsereg és/vagy a rendőrség abszolút hatalma
A jogokkal való visszaélés
Korrupció, nepotizmus és klientelizmus
Cenzúra és propaganda
A vezető(k) érdekeinek megfelelő törvényhozás

DIKTATÚRA

 / a Baranyai-féle definíció /
A definíció mintaként a magyarországi, kádári diktatúra működését, működtetését vette alapul.

" A diktatúra megfélemlítésen, megtorláson alapuló elnyomó, parancsuralmi rendszer. "
" A diktatúra még viszonylag rövid ideig sem létezhet folyamatos megfélemlítés, megtorlás nélkül. "

" Ha nem emelnék ki erőszakkal környezetükből a rendszerellenes bírálatok megfogalmazóit, terjesztőit, a hangadókat, a rendszerellenes szervezkedések kezdeményezőit, elindítóit, ha a bíróság közreműködésével koncepciós perek révén nem fosztanák meg őket a szabadságuktól, akkor ez a megtorlás, megfélemlítés helyett a megengedés példázatát jelentené. "

" Igen rövid idő alatt politikai és hatalmi célokat megfogalmazó akarati és cselekvési közösségek jönnének létre. Elindulna egy ellenőrizhetetlen és megállíthatatlan szervezkedés. A diktatúrára a legnagyobb veszélyt az ellenőrizetlen szervezettség, a szervezkedés bármely formában történő felbukkanása jelenti. "

" Vitathatatlan tény, hogy a diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. "

" Az állampárt vezetői, a diktatúra hatalomgyakorlói közvetlenül nem ítéltek el senkit, ezt helyettük, parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre. Mivel a bírói hatalom stratégiai pozíciót jelentett a diktatúra hatalomérvényesítésében, ezért olyan jogászokat választottak és neveztek ki bíráknak, akik megbízható, elkötelezett hívei és kevés kivétellel tagjai is voltak az állampártnak, akik vonakodás nélkül, maradéktalanul végrehajtották az állampárt utasításait. Egy a törvények betartását a pártutasítások elé helyező bíróság ellehetetlenítette volna a diktatúrát éltető megtorlás és megfélemlítés igazságszolgáltatáson keresztül történő érvényesítését, ez pedig a diktatúra megroppanásához, bukásához vezetett volna. "

" Amikor a diktatúrából egyik napról a másikra demokrácia lesz, akkor  igencsak fura helyzet áll elő, ugyanis az elnyomás törvény általi kikényszerítésére, a megtorlás, megfélemlítés jogi eszközökkel történő érvényesítésére szakosodott bíráknak hirtelen irányt kell váltaniuk, mi több, azt kell tenniük, ami ellen még az előző napon küzdöttek, a szabadságot, a demokráciát kell szolgálniuk. "

 Magyarországon egyik napról a másikra, a diktatúra bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága.  Az a bíróság lett független hatalom birtokosa, amely előzőleg a megfélemlítésen, megtorláson alapuló diktatúra számára a diktatórikus hatalomgyakorlás jogi hátterét biztosította. Ugyanis a párttitkárok nem ítéltek el senkit, ezt parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre.

A diktatúra működéséhez, fennmaradásához a jogi kereteket biztosító bíróság, a meglévő személyi állományával, diktatórikus viszonyokra kialakított szabályzatával, szervezeti struktúrájával, pártállami kapcsolatrendszerével lett a demokratikus jogállam független, negyedik hatalmi ágának birtokosa.  

NEMZETI LIBERALIZMUS 

 " A politológia csak nemzeti liberalizmust ismer. A politológia nem ismer nemzeti illiberalizmust. "

A világenciklopédia, a leghiteselesebbnek elismert  ismeretanyag szerint a nemzeti liberalizmus olyan politikai attitűd, amely a " 19. században az egyéni szabadság és a nemzeti szuverenitás törekvésében alakult ki. Értékrendje a nemzeti kultúra, illetve az általa és benne megfogalmazott történelmi azonosságtudatra és hagyományra, valamint az európai szabadelvűség eszméire és tradíciójára épül. "

A nemzeti liberalizmus fontosnak tartja a hatalmi ágak szétválasztását, a független igazságszolgáltatást, valamint a hatalmi fékek és egyensúlyok rendszerét hangsúlyozza, amely garantálja az „államszervezet” demokratikus jellegének fenntarthatóságát.
A nemzeti liberalizmus az illiberális demokráciákkal és a diktatúrákkal áll szemben.

BARANYAI-FÉLE NEMZETI LIBERALIZMUS

A NEMZETI LIBERALIZMUS EREDETE
A nemzeti liberalizmus politikai eredete a francia forradalomig  vezethető vissza. A francia forradalom - 1789-1799 - hármas jelszava: " Szabadság, Egyenlőség, Testvériség."

A francia polgárokban kialakult egy olyan összetartozás érzése, amely független volt felekezetüktől, osztályuktól és társadalmi hovatartozásuktól. 

Innentől a franciák már nem egy királyság passzív alattvalóinak tekintették magukat, hanem egy olyan nemzet felelős polgárainak, amely szabadságot és egyenlőséget ígért nekik.
Szabadság, egyenlőség és önrendelkezés vagyis annak lehetősége, hogy önmaguk döntsenek közös ügyeikben és a közös jövőjükről.

Ettől fogva nemzeti identitásuk a nép politikai önrendelkezésében rejlett.

NEMZETI LIBERALIZMUS MAGYARORSZÁGON

Magyarországon a nemzeti liberalizmus az 1848-as forrradalom és szabadságharc eszméiben, tetteiben fogant politikai irányzat lett, melynek legismertebb képviselői: Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc.

A magyar nemzeti liberalizmus elkötelezett a nemzet múltjának, kultúrájának, hagyományainak őrzésében.

BARANYAI-FÉLE NEMZETI LIBERALIZMUS

A Baranyai József által megfogalmazott nemzeti liberalizmus több és teljesebb az e vonatkozásban ismert politikai, szellemi irányzatoknál.

Az ALAPVETÉS maradt!

A NEMZETI LIBERALIZMUS: AZ EGYÉNI SZABADSÁG, A NEMZETI KULTÚRÁBÓL FAKADÓ AZONOSSÁGTUDAT ÉS A NEMZETI SZUVERENITÁS EGYÜTTLÉVŐSÉGE.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus a nemzeti önrendelkezés új formáit, az állam szerepének új értelmezését, a szervezett kapitalizmus és a nagyléptékű gazdasági fejlődés modelljét egyesítő politikai rendszer, amely kiegészül az embertőke, társadalmi tőke fejlődésben betöltött szerepének e körbe illeszkedő koncepciójával  valamint a magyarok összetartozását globális viszonylatban biztosító új nemzetalakzat a Magyar Nemzetközösség elvi alapjainak és szervezeti felépítésének ismertetésével.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus a francia forradalomban fogant nemzeti liberalizmusból kiindulva 3 dolgot emel ki amelyet alapkőnek tekint:

1./  A francia polgárokban kialakult egy olyan nemzeti összetartozás érzése, ami független volt a felekezetüktől, a társadalmi hovatartozásuktól és az osztályuktól.

2./  Az összetartozás érzése nemzetté formálta a királyság alattvalóit és innentől már nem alattvalóknak hanem egy olyan nemzet polgárainak tekintették magukat, amely szabadságot és egyenlőséget ígért számukra.

3./  A legfontosabb tényező azonban az önrendelkezés volt, vagyis annak lehetősége, hogy önmaguk döntsenek közös ügyeikben. Ettől kezdve a nemzeti identitás meghatározója a politikai önrendelkezés lett.

A nép politikai önrendelkezése közvetett módon, képviselők választásával valósulhat meg. A kéviselőknek a választással határozott időre, általában 4 évre jogot adnak, hogy a nép nevében törvényeket hozzanak, a végrehajtó  hatalmat gyakorló kormányt válasszanak és döntéseket hozzanak.

De nincs demokrácia fékek és ellensúlyok nélkül.   A demokratikus hatalomgyakorlás elengedhetetlen feltétele a hatalmi ágak szétválasztása. A különböző hatalmi ágak élén független választott vezetők vannak, akik ellensúlyt és féket képezhetnek egy másik hatalmi ággal szemben a hatalommal való visszaélés tekintetében. Csak az elkülönült független hatalmi ágak - mint egymással szembeni fékek és ellensúlyok - képezhetnek gátat, akadályt az önkényuralom kialakulásának.

Az állampolgár oldaláról nézve, a választással 4 évre átadja az önrendelkezés jogát az őt kéviselőnek, aki ettől a jogtól csak különleges okból fosztható meg.  A képviselők tehát a közvetett önrendelkezés megvalósítói és a gyalorlat azt mutatja, hogy számos olyan döntés, intézkedés születik, ami nem a nép érdekét, hanem az önérdekűséget szolgálja, sőt lopás, hivatali visszaélés és korrupció is feltételezhető. Csakhogy a képviselő a 4 év letelte előtt nem váltható le, nem hívható vissza még akkor se ha erre a szándék meglenne.

Még fájóbb ha a képviselőknek átadott közvetett önrendelkezéssel visszaélve a nép nevében a nép kárára károsítják a közvagyont, akár igen nagy vagyonvesztést okozva.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus rendszere ebből kiindulva, ezt figyelembe véve  bevezeti a közvetlen önrendelkezés lehetőségét, jogát főként a vagyongazdálkodásban.

Ehhez át kell alakítani a nemzeti vagyongazdálkodást, úgy, hogy a jelenlegi nemzeti vagyonalapból 3 vagyonalap jöjjön létre.

1./  LAKOSSÁGI  VAGYONALAP  / LAVAP /

Magyar állampolgárok közös tulajdona lenne.

2./  KÖZÖSSÉGI VAGYONALAP

A  közösségi  vagyonalapba tartoznának a stadionok, sportcsarnokok, sportpályák, sportlétesítmények, egyetemek és főiskolák ingatlanjai infrastruktúrával, felszereltséggel, oktatási célra használt állami létesítmények felszereltséggel, és számos olyan ingatlan, létesítmény, eszköz, berendezés, amely közösségi célokat szolgál.
A közösségi vagyonalapba kerülnének az állam által alapítványokba kiszervezett vagyonelemek. A közösségi vagyonalap körének megállapítására, kezelésének szabályozására az új kormány hivatalba lépését követően kerül sor.

3./ ÁLLAMI  VAGYONALAP

Állami vagyonalapba tartoznának a stratégiai szempontból fontos vagyonelemek, melyeket az állam illetve állami menedzsment működtet, melyek állami felügyelete szükséges.
Egyszerűbb megfogalmazás lehetne az, hogy az állami vagyonalapba tartozna minden olyan vagyon amelynek tulajdonosa az állam és amely nem került átadásra a közösségi illetve lakosság vagyonalap számára, melyek nem kerültek megnevezésre a közösségi illetve lakossági vagyonalap körében.  

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus alapvetése:

AZ EGYÉNI SZABADSÁG ÉS NEMZETI SZUVERENITÁS EGYÜTTLÉVŐSÉGE, A MAGYAR NÉP ÖNRENDELKEZÉSE.

MAGYARORSZÁG OLYAN HELY LEGYEN  AHOL  TERMÉSZETES ÁLLAPOT A DEMOKRÁCIA, A SZABADSÁG, A TISZTESSÉGES MEGÉLHETÉS, AZ  ALATTVALÓI VISZONYULÁS HELYETT A GONDOLKODÁS ÉS CSELEKVÉS SZABADSÁGA. 

AHOL NEM ILLIBERÁLIS  HANEM IGAZI A SZABADSÁG, IGAZI A DEMOKRÁCIA ÉS BÉKESSÉG, BIZTONSÁG, GYARAPODÁS VAN.

DEMOKRATIKUS JÓLÉTI RENDSZER: DEMOKRÁCIA  EGYENLŐBBEK NÉLKÜL. MINDENKI ARÁNYOSAN RÉSZESEDIK A KÖZÖSBŐL.

AZ IGAZODÁSI PONTOT PETŐFI SAROKKÖVE JELENTI. 

HAZA CSAK OTT VAN AHOL JOG VAN! HA ELVESZIK A JOGAID, AZZAL ELVESZIK A HAZÁDAT.

A B-MODELL SZERINTI ÖT FŐ SZABADSÁG KÖRE, TARTALMA SÉRTHETETLEN:

SZABADNAK SZÜLETNI.
SZABADON ÉLNI.
SZABADON CSELEKEDNI.
SZABADON SZÓLNI.
SZABADON VÁLASZTANI.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus:
önrendelkezés az elosztásban, a tulajdonos jogán, a tulajdont működtetőként, a támogatások odaítélésében.

A nép mint a főhatalom birtokosa egyrészt a választott képviselői által érvényesíti az önrendelkezést, másrészt az államszervezetben olyan struktúrákat hoz létre melyek a végrahajtó hatalom döntéseitől függetlenül léteznek, működnek, teljesítik az önrendelkezés keretében megjelölt feladataikat, például az elosztás és a támogatás tekintetében.

Az ismert államszervezet keretében a választott képviselők döntenek országos és önkormányzati szinten a tulajdonnal, elosztással, támogatással, fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben és ennek jellemzője, hogy általában csak egy része jut el az állampolgárokhoz azoknak a lehetőségeknek és javaknak valamint közpénznek ami őket megilletné.

A korrupció, a hivatali hatalommal visszaélés, a közpénz lenyúlása csekély vagy éppen túlzó mértékben velejárója a képviselet útján működő közvetett önrendelkezésnek.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus a közvetett, képviseleti önrendelkezés mellett a tulajdonlás, az elosztás,  a támogatás és fejlesztés terén is bevezeti, alkalmazza a közvetlen önrendelkezést, amikor a nép önmaga kezeli saját vagyonát, gazdálkodik a vagyonnal, megbízást ad a működtetésre, dönt a támogatások odaítélésében.

A közvetlen önrendelkezés kiterjed a beszedett adók megosztására is, mint az a LAVAP felsorolt bevételeiben is látható.

A rendszerváltás óta megválaszolandó kérdés, hogyan lehet olyan megoldást, szisztémát találni, ami a társadalom egésze, vagyis minden magyar ember számára biztosítaná azt a többletet, azt a pluszt, az egyenlő elbánás elvét szem előtt tartva, ami jelentős javulást,  jóléti fordulatként értékelhető és nevezhető változást hozna az élethelyzetében. Ez egyesek számára azt az alapjövedelemnek is nevezhető juttatást jelentené ami a létezés minimumához szükséges kiegészítés lenne. Ilyen szisztéma, struktúra lehet a LAKOSSÁGI VAGYONALAP.

LAKOSSÁGI VAGYONALAP  / LAVAP /

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus szerint a LAKOSSÁGI VAGYONALAP / LAVAP / képezi a magyar állampolgároknak azt a közös tulajdonát, melynek bevételeiből, a  termelő, szolgáltató, pénzügyi tevékenységből és egyéb gazdálkodásból összeálló pénzalap biztosítja a magyar állampolgárokat megillető jóléti jövedelempótlék, pótjövedelem, másképpen nevezve alapjövedelem havi összegének kifizetését.

A  LAVAP főbb elemei, bevételei, forrásai:

1./  Az állam által a Lakossági Vagyonalap számára átadott vagyon, amelynek mértéke 3000-5000 milliárd forint közötti értéket képvisel, benne nevesítve az Orbán-kormány által elvett nyugdíjalap még meglévő vagyonelemei.

2./  A korrupciós érintettség miatt a Számvevőszék, Ügyészség, Bíróság, Korrupcióellenes Hivatal és állami szervek eljárása, intézkedése révén állami tulajdonba került és az állam által a Lakossági Vagyonalap számára átadott készpénz, vagyonelemek, ingatlanok, cégek, vállalkozások, bankok, szállodák, járművek, eszközök, stb.

3./  A 9 %-ról 15 %-ra emelt vállalkozói adó 6 %-os növekményéből 3 % adó átengedése a Lakossági Vagyonalapnak, melyet az adóhivatal utal a LAVAP számlájára.

4./  A  LAVAP tulajdonába tartozó üzleti, kereskedelmi, szórakoztató centrumok területén lévő kereskedelmi, üzleti, szolgáltató, logisztikai, pénzügyi, stb. vállalkozások által fizetendő, emelt szintű 1,5 %-os iparűzési adó, az e területen megvalósult tevékenységek után fizetett általános forgalmi adóból 15 % adórész, melyet az adóhatóság szerződésben rögzített módon utal LAVAP központi számlájára. Megjegyzés: a LAVAP-hoz kapcsolható gazdaságfejlesztés, gazdaságszervezés nélkül ez az ÁFA bevétel nem létezne.

5./  A  LAVAP tuljadonában lévő cégek, bankok, szállodák, vállalkozások, gyárak, üzemek gazdasági tevékenységéből származó osztalék ami a juttatási pénzalapba kerül.

6./  A  LAVAP tulajdonában lévő értékesítésre kijelölt ingatlanok, telkek, cégek, vállalkozások eladásából származó bevételek. Bérbeadásból származó bevételek.

7./  A pénzügyi tevékenységből származó nyereség, így az LAVAP tulajdonába került bankok, pénzügyi cégek hitelnyújtásból, egyéb pénzügyi tevékenységből származó nyeresége.

Az  LAVAP saját, központi bankja 9,5 millió ügyféllel rendelkezik, mivel a 9,5 millió magyar állampolgár számláját kezeli.

A 9,5 millió magyar állampolgár részére a havi 100 ezer forint jövedelempótlék vagy másképpen fogalmazva alapjövedelem biztosítása összesítve havi 950 milliárd forint összegű kifizetést, utalást jelentene.

Ez éves viszonylatban 11 400 milliárd forintot összegű kifizetést jelent. A modellezés szerint a LAVAP 5 év alatt képes felfejlődni arra a szintre, hogy az évi 11 400 milliárd forintot képes legyen biztosítani a  LAVAP magyar állampolgárok részére a kifizetéseket intéző központi bankja számára.

Ennek a vagyonalapnak a magyar állampolgárok a tulajdonosai egyenlő joggal, egyenlő arányban és a vagyonalap bevételéből osztalék formájáben kapják a jövedelempótlék elnevezésű juttatást, ami akár alapjövedelemnek is nevezhető, bár a jellege, a forrása merőben más mint az állam által fizetendő alapjövedelemé.

A Lakossági Vagyonalap merőben új helyzetet jelent olyan szempontból is, hogy megvalósulhat az elv: AMI NEKED JÁR AZT NE MÁS TEGYE ZSEBRE!

A minden magyar állampolgár számára juttatás formájában biztosított jövedelempótlék szinte egészében a fogyasztást növelné, ezáltal a modellezés szerint önmagában legalább 17 % gazdasági növekedést generálna. Ebből 5000-6000 milliárd plusz bevétele lenne a költségvetésnek.

A rendszerváltás óta nem sikerült felszámolni, de fékezni sem a korrupció és közpénz ellopásának mértékét és változatait. A LAVAP létrejötte véget vetne ennek a folyamatnak. A jogi alap és az intézményi megoldás kizárja, kiiktatja a magyar állampolgárokat megillető juttatás, közpénz ellopásának lehetőségét.

BARANYAI-FÉLE NEMZETI LIBERALIZMUS

A NÉP ÖNRENDELKEZÉSE

ELVI  ALAP

A demokrácia, a jogállam, a piacgazdaság létrejöttének egyező akarása, az önérdekű szerveződésnek, a verseny szabadságának akadály nélküli érvényesülése esetén is jelentősen különböző állapot alakulhat ki a gazdasági fejlődés milyenségét, a gazdasági növekedés mértékét, a gazdaság szerkezetét és a társadalom tagozódását illetően.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus alapvetése:

AZ EGYÉNI SZABADSÁG ÉS NEMZETI SZUVERENITÁS EGYÜTTLÉVŐSÉGE, A MAGYAR NÉP ÖNRENDELKEZÉSE.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus megvalósulásához az erős demokrácia, erős gazdaság pilléreire épülő olyan kapitalizmus modellje jelenti az esélyt, aminek legfőbb kedvezményezettje az egyszeri életértéket képviselő ember. Magyarországon a legfőbb kedvezményezett a magyar ember.

A B-modell az erős demokrácia, erős gazdaság pilléreire épülő olyan kapitalizmus modellje, amelyben az állam – mint szolgáltató állam – a legfőbb szervezőerő szerepét felvállalva megteremti a jóléti társadalom gazdasági alapját képező szervezett piacgazdaságot. A B-modell azokat a lényeges összefüggéseket, jellemző sajátosságokat vázolja, amelyek irányadók, meghatározók a szervezett piacgazdaság létrejöttéhez, egy olyan gazdaság, olyan társadalom létrejöttéhez, amelynek legfőbb kedvezményezettje az egyszeri életértéket képviselő ember.

A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés.

A modell lényeges jellemzője, hogy az önerőből történő érvényesülés legszélesebb körű megvalósulása, az önérdekű szerveződés gerjesztése, kiteljesedése révén biztosítja a létező lehetőségek szabta határt közelítő gazdasági növekedést.

A spontán önérdekű szerveződés keretében az állampolgárok kezdeményezése, cselekvésben megnyilvánuló akarata révén kialakuló szervezettség és az ezt kiegészítő, az állam mint legfőbb szervezőerő által létrehozott szervezettség azt az állapotot eredményezi, amikor összeér az egyén és az állam cselekvésének határa, amikor a legteljesebb mértékben megvalósulhat a lehetőségek és kiaknázatlan erőforrások felkutatása, használatbavétele.

Az állam polgárainak egyező akarata és tevékeny részvétele által, az állam mint legfőbb szervezőerő közreműködésével teremthető meg a gerjesztett, kiteljesedő önérdekű szerveződés, amely voltaképpen a szervezett piacgazdaság megvalósulását jelenti.

A B-modell olyan gazdasági innováció, amivel átléphetünk a jólét küszöbén és  ami sok  magyar ember számára adhat új esélyt, új lehetőséget a boldogulásra.

Magyar modell, magyar mentalitáshoz igazodó gazdaságszerkezettel. Új gazdasági gondolkodás, ideológia helyett jólétet hozó innováció. Két faktoros gazdasági növekedés, két motor hajtja a gazdaságot.

A B-modell szerinti nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre. A B-modell alkalmazása lehetőség arra, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat ahhoz, hogy elérjünk oda, ahova rövid idő alatt, jóval könnyebben is eljuthatunk.

A szervezett piacgazdaság képes megjeleníteni a társadalom azon önérdekűségét, hogy a ma Magyarországon élők tudását, képességeit, adottságát figyelembevevő gazdaságszerkezet kialakítása révén jóval többen váljanak az értékteremtő folyamat részesévé és mind kevesebben kerüljenek a támogatást igénylők élethelyzetébe.

A szervezett piacgazdaság sem képes arra, hogy megvalósítsa a gazdasági és társadalmi igazságosságot, de jelentősen közelít ahhoz, kiterjeszti az egyenlő elbánás elvét és számottevően növeli az esélyegyenlőséget.

A szervezett piacgazdaság értékfilozófiája az, hogy az érvényesülés támogatása, annak intézményi háttere sem kerül többe mint a megfelelőség körén kívüliek szociális támogatása, a szociális gondoskodás szervezése, intézményi háttere, ezért az egyén és a társadalom érdeke egyaránt az, hogy elsősorban az egzisztenciális biztonságot élvező, értékteremtő állampolgár élethelyzete teremtődjön meg.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus rendszerében a  legfőbb szervezőerő szerepét felvállaló állam szövetségesének és nem alattvalójának tekinti polgárát, kijelölve az állam és polgára cselekvésének határát. Az állam szolgáltatásokat nyújt polgárának, egyben elvárja, hogy az állam polgára kezdeményezéseivel, képességeinek érvényesítésével, együttműködő cselekvéssel járuljon hozzá a jóléti társadalom megteremtéséhez és legyen részese a rászorulókat, elesetteket segítő társadalom lelkiismeretének.

Ma Magyarországon az értékteremtő tevékenységhez állami támogatást nyújtó intézmények az egyéni vállalkozást tekintik a gazdaság legkisebb alkotóelemének. A B-modell az egyén teljesítőképességét tekinti a gazdaság legkisebb alkotóelemének, amelynek jelentősége abban áll, hogy a tervezés, a szabályozás, a szervezés és támogatás szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az a láncszem, amely a teljesítőképesség és a piacon megjelenő teljesítmény között létezik, amelynek megléte feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az egyén teljesítőképessége piacon megjeleníthető teljesítménnyé alakuljon.

Az egyén teljesítőképességének kihasználatlansága senkinek nem előny, az erőforrások számbavételekor pedig hiányt eredményez, olyan állapotot, amikor az egyén az önfenntartó létezés megteremtése helyett a támogatást igénylő helyzetébe kerül.

Egy ország szervezettsége nem oldható meg a polgárok szintjén, nem oldható meg a civil szerveződések közreműködésével. A közérdeket, a közjót szolgáló, a közakaratot a gyakorlatban megvalósítani képes szervezőerő szerepének a betöltésére egyedül az állam alkalmas. A világban végbemenő változásokhoz való alkalmazkodás, a globalizáció hatásainak ellensúlyozása, a globalizációból nyerhető előnyök feltérképezése csak az állam közreműködésével biztosítható.

A B-modell szerinti állam nem a polgárok életét befolyásoló, beavatkozó állam, hanem a polgárok önrendelkezéséhez való jogát messzemenően  tiszteletben tartó, szervezettséget teremtő, szolgáltató állam. Az állam szolgáltatásokat nyújtó közreműködése nem korlátozza a verseny szabadságát, nem csorbítja a piacgazdaság szereplőinek jogait, de egyenlőbbé teszi a létező lehetőségek megismerését és elérhetőségét.

Az állam szerepvállalása főként a fejlődés korai szakaszában bír nagy jelentőséggel. A szervezettség fenntartása már jóval kisebb feladat mint annak megteremtése.

Idejét múlt, aktualitását vesztett, az új világrend meg nem értéséből adódó követelés az állam szerepének csökkentése, amikor a globalizáció sajátos hatásrendszerével amúgy is kiiktatja a nemzeti érdekek képviseletére, megjelenítésére képes államot.

A B-modell szerint az egyénnek döntő szerepe van a jövő alakításában. A jövő már most befolyásolható azzal, ha egyesek előnyt élveznek, mások hátrányba kerülnek az életútra történő felkészítés során, ezért kiemelten fontos az egyén felkészülését segítő ismeretek, információk egyenlő elbánás elvén történő biztosítása.

A család mint a civil társadalom legkisebb alapegysége egyre kevésbé létező társas állapot és mind kisebb mértékben tölti be az életre történő felkészítés szerepkörét, ezért az alapfokú oktatás részévé kell tenni azon ismeretek átadását, amelyek az alapismereteket jelentik az életút elindításához, a képességek kibontakoztatásához.

Ha az állampolgár teljesítőképességének érvényesülése a cselekvés szabadságának érvényesülését is jelenti, ha fontos értéknek tartjuk az e körben értelmezhető szabadságot, akkor kimondható, hogy a szervezett piacgazdaság kedvezőbb az egyén számára mint a szociális piacgazdaság. A szervezett piacgazdaság jóval inkább megjeleníti az egyszeri életértéket képviselő ember kedvezményezettségét.

A szervezett piacgazdaság nem csak értékfilozófiájában, de az ember sorsával való törődés mikéntjében is lényegesen különbözik a szociális piacgazdaságtól. A szociális piacgazdaság az önérdekű szerveződés révén kialakuló piacgazdaság keretei között megvalósuló önerőből történő érvényesülésre bízza azt, hogy ki marad a megfelelőség körén belül és ki kerül a körön kívülre. A megfelelőség körén belülre maradáshoz nem nyújt segítséget csak a körön kívül kerülőknek, az elbukottaknak ígér vagy ad támogatást.

A szervezett piacgazdaság esetében a cél az, hogy a gazdaság szerkezetének átalakításával, gazdaságszervezéssel a versenyhelyzet a társadalom szempontjából kedvező módon változzon. A megfelelőség köre olyan mértékűre bővüljön, hogy a cselekedni akarók és képesek közül csak kevesen kerüljenek a megfelelőség körén kívülre, a támogatásra szorulók élethelyzetébe, a piacgazdaság arculatában ne a szociális jelleg legyen a meghatározó. Ez a Baranyai-féle nemzeti liberalismus fontos sajátossága.

A szervezett piacgazdaság az egyenlő elbánás elvén, szolgáltatásként nyújtott gazdaságszervezéssel segíti azokat, akik támogatással képesek a boldogulásra, az önálló egzisztenciateremtésre. A kör azonban ezzel nem zárulhat be, nem fogadható el természetes állapotként az, hogy a megfelelőség körén kívül maradó, cselekedni akarók és képesek a kiszolgáltatottság helyzetébe kerülnek, mert a versenyhelyzet leminősítette őket. A cselekedni akaró és képes, de a kedvezőbb versenyhelyzetben is a megfelelőség körén kívül maradó állampolgárok számára folyamatos közmunka lehetőséget kell biztosítani, lehetővé kell tenni, hogy ők is a munkájuk révén jussanak a megélhetésük fedezetéhez.

Az önmaguk életét elrendezni képtelenek számára pedig biztosítani kell a társadalom lelkiismerete által is elfogadható létfeltételeket, a napi létezés tisztességes minimumát.

Ha elismerjük az egyén döntő szerepét a gazdaság, a társadalom formálásában, akkor olyan feltételeket kell biztosítani a számára, hogy az akarata, képessége révén elérhető cselekvési helyzetbe kerülhessen, valós emberi erőforrássá válhasson, a társadalom aktív tagjaként szervezhesse boldogulását, érvényesülését. A cselekedni képes, cselekedni akaró ember nem szűkös kegyelemkenyeret jelentő segélyt vár attól a társadalomtól, amely egyenlőséget, egyenlő elbánást ígér, hanem a számára is esélyt nyújtó szolidaritást, támogatást önfenntartó létezésének megteremtéséhez.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus  értékrendjére épülő  B-modell az európai szintű szociális gondoskodást a társadalom lelkiismerete által elvárt állami feladatnak tekinti, melyet azonban meg kell, hogy előzzön az önfenntartó cselekvés feltételeinek megteremtése, mert ez inkább az emberhez közeli természetes állapot.

A B-modell szükségszerűen megválasztott új fogalmakat használ – mint például szervezett piacgazdaság, megfelelőség köre, legfőbb szervezőerő stb. – melyek eddig hiányoztak az alkalmazott gazdaságtan kelléktárából.

A KEDVEZMÉNYEZETTSÉG ELVE

A spontán önérdekű szerveződés révén kialakuló pénzközpontú piacgazdaság az egyszeri életértéket képviselő embert alárendeli a profitérdekeknek, az ember voltaképpen profittermelő eszközzé válik.

A pénzközpontú piacgazdaság és társadalom kedvezményezettjei az adott időszakban a legerősebb érdekérvényesítő képességgel bíró személyek és csoportok.

Az önérdekű szerveződés, az önerőből történő érvényesülés folyamatában az érdekérvényesítő képesség a meghatározó, amely nem feltétlenül párosul tehetséggel és tudással. Az önerőből történő érvényesülés versenyhelyzetében nem mindig azok maradnak talpon, akiket ehhez a jog megilletne. Az értékrendet döntően befolyásoló pénzközpontúság folytán az embert szolgáló orvos és tanár munkája leértékelődik. A pénzt szolgáló bankár, banktisztviselő jövedelme többszöröse az embert gyógyító orvos, a tudást adó tanár jövedelmének.

A pénzközpontúsággal szembeállítható az emberközpontúság, a pénzközpontú társadalommal pedig szembeállítható az emberközpontú társadalom. Az emberközpontú társadalomról már sokat írtak és beszéltek, de még soha senki nem fogalmazta meg egyértelműen a jellemzőit, sajátosságait. Emberközpontú társadalom még nem jött létre természetes szerveződés során, a demokrácia és a jogállam keretei között eddig csak pénzközpontú gazdaság és társadalom kialakulása ismert.

Neves közgazdászok és társadalomtudósok közül is többen próbálkoztak azzal, hogy megfogalmazzák egy emberközpontú társadalom jellemzőit, vázolják annak lehetséges formáját. Keynes például a Democracy and Efficiency című művében liberális szocializmusról ír. Az általa elképzelt társadalom tiszteletben tartja az egyén vállalkozását, tulajdonát, hitét, meggyőződését, szabad választását, de fellép a szociális és gazdasági igazságosság érdekében és gazdasági célokat valósít meg.

Valójában az emberközpontúság egy jól hangzó, de meghatározhatatlannak tűnő fogalom, amely nem jeleníthető meg a társadalom szerveződésében, így számon sem kérhető.

Az emberközpontúság helyett – úgy vélem – célszerűbb a kedvezményezettség elvét használni, mert az egyszeri életértéket képviselő ember kedvezményezettségének köre pontosítható, ebből adódóan megjeleníthető a gazdaság és a társadalom szerveződésében, ezért számon is kérhető.

A kedvezményezettség elvének érvényesítése beilleszthető az önérdekű szerveződés révén kialakuló gazdaságba és társadalomba, így nem kell kitalálni valamilyen illuzórikus társadalmat, egyfajta természetes úton meg nem valósítható művi formációt.

Új időket élünk! Az új világgazdasági rend, a globalizáció felerősíti a versenyt, eleve megfelelőkre és elbukottakra osztja a társadalmat.

Mai demokráciánkban már nem az állam jelenti a szabadság korlátjait, ma már a szabadság anyagi javak birtoklása nélkül kinyilatkoztatás csupán! Ma már a szabadság a napi megélhetéshez szükséges javak és szolgáltatások elérhetőségét is jelenti. A törvény egyenlő szabadságot biztosít, de ez a valóságban másképpen érvényesül. Más a versenyben megfeleltek és más az elbukottak szabadsága. Az erős érdekérvényesítési képességgel bírók, a szolgáltatásokat megfizetni képesek a szabadság magasabb fokát élvezhetik.

Az önérdekű szerveződés mozgatórugója a haszonelvűség, de nem fogadható el, hogy a társadalom szerveződésében is kizárólag a haszonelvűség legyen a meghatározó, az erkölcs és más fontos értékek a peremre szoruljanak, a társadalom fogyasztói közösséggé sorvadjon.

EMBERTŐKE

A ma Magyarországon élők tehetsége, tudása, teljesítőképessége jelenti az embertőke fogalomkörébe sorolható – országon belüli – értékteremtő erőt és képességet.

A gazdaság, a társadalom az egyénre épül. Az ország értékteremtő képessége csak úgy növekedhet, ha mind többen kerülnek olyan helyzetbe, hogy teljesítőképességük piacon megjeleníthető teljesítménnyé érjen, mind többen válnak az önérdekű szerveződés részesévé és mind szélesebb körben valósul meg az önerőből történő érvényesülés folyamata.

Akkor, ha a hatalmat gyakorlók megmásíthatatlan tényként fogadják el a globalizációs versenyhelyzetet, a verseny sűrű rendet vág a létező embertőkében, az embertőke egy jelentős része a megfelelőség körén kívülre szorul. A társadalom versenyhelyzethez igazodó átszabása nem a választók akaratának a teljesítését jelenti. Ők olyan gazdaságot, olyan országot szeretnének, amelyben – a ma itt élők tudását, képességeit figyelembe véve – a legszélesebb körben, a legteljesebb módon megvalósulhat az emberek boldogulása.

Az állam – a köz által ráruházott feladatként – felvállalhatja, hogy gazdálkodik polgárai teljesítőképességével és mint legfőbb szervezőerő a globalizációból nyerhető előnyöket feltérképezve, a nemzeti érdekeket megjelenítő gazdasági stratégiát kidolgozva, új, jóval kedvezőbb versenyhelyzetet teremt, amelynek következtében nőhet a megfelelőség körén belülre kerülők száma és csökkenhet a körön kívül maradottak, a támogatásra szorulók aránya.

A rendszerváltást követően a fejlődés korai szakasza alatt körvonalazódik az a Magyarország, amely a most cselekvőknek az építményt, az utódoknak pedig az alapot jelenti. A fejlődés korai szakasza végén már láthatóvá válik, hogy milyen fejlődési pályára állt az ország, milyen gazdasági és társadalmi viszonyok jelentik a boldogulás lehetőségeit és korlátjait.

Úgy tűnik, hogy a jellemzően ipari Magyarország építése a cél, amelynek következménye, hogy a meghatározó arányt tekintve foglalkoztatotti társadalom alakul ki.

Erre utal az a jellemző adat is, amely szerint a magyar gazdaság produktumának csak a harminc százalékát adják a kis- és közepes vállalkozások, ennek leképeződése a társadalomban is látható. Az a szándék, hogy a nagy gyártókhoz kapcsolódó beszállítói kör bővülése folytán majd jelentősen nő az ipari vállalkozások száma, eddig sem vált széleskörű valósággá és áttörést hozó fordulat a jövőben sem remélhető.

A létező valóság az, hogy ehhez egyrészt nincs elegendő vállalkozói tőke - megfelelő önrész nélkül nincs hitel lehetőség sem -, másrészt nincs elégséges szervezettség, de talán még erősebb tényező, hogy számos esetben a szakmai felkészültség, a magas szintű követelményeket kielégítő szakmai tudás is hiányzik.

A magas technikai színvonalat képviselő iparágak igényelte szakmai képzettséget csak a társadalom egy kisebb hányada képes megszerezni, a boldoguláshoz viszont mindenkinek egyenlő joga van.

A boldoguláshoz mindenkinek joga van! Ezért olyan gazdaságszerkezet kialakítása lenne szükséges, amely a ma Magyarországon élők képességeit, adottságait és szándékait figyelembe véve biztosítja a boldogulás, az önfenntartó létezés megteremtésének a lehetőségét.

A szolgáltató ágazatok nagyarányú fejlesztése, így például az üzleti-kereskedelmi  központok létrejötte számos új lehetőséget biztosíthatna a vállalkozásra, az iparban nem hasznosítható képzettséggel bírók és a képzetlenek foglalkoztatására.

Az egyén teljesítőképessége – az emberi erőforrás – a gazdaság legkisebb alkotóeleme, amelynek piacon megjeleníthető valós teljesítménnyé érése információs, gazdaságszervező, piacteremtő szolgáltatással segíthető.

A kapitalizmus csak a piacon megjeleníthető teljesítményt értékeli.

Az állam azzal, hogy segíti az egyén teljesítőképességének kibontakozását, teljesítménnyé érését nem szociális gondoskodást teljesít, ez voltaképpen a köz érdekét szolgáló gazdasági önérdekűség, mert ezzel az ország gazdaságának teljesítménye, értékteremtő képessége bővül.

Az embertőke értékteremtő képességének kialakulásában jelentős szerepet játszik az oktatás, a tehetséggondozás.

Az oktatás egyik fontos értékmérője az, hogy az átadott ismeretanyag mennyi használható és mennyi hasznosítatlan tudást hordoz. Nem vitatható, hogy az általános műveltség megszerzéséhez, ahhoz, hogy az ember megismerje a körülötte lévő világot és helyét a világban sokrétű tudásanyag átadása szükséges, de ez nem csökkentheti azon követelmény súlyát, hogy egy új nemzedéknek olyan tudásra is szüksége van, amely számára az életút során gyakran hasznosítható, az életben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen ismereteket jelent.

Az egyénnek szüksége van olyan tudásanyagra, amely a boldoguláshoz, a versenyhelyzetre történő felkészítéshez szükséges ismeretek birtoklását, a testi és lelki egészség megőrzéséhez, a siker eléréséhez, a kudarc elviseléséhez nélkülözhetetlen képességek megszerzését jelenti. Ezek jellemzően olyan ismeretek, amelynek átadására az oktatókat sem készítették fel, ezen ismeretanyag tartalmi összetevőit az oktatást tervező és szervező szakemberek közül is csak kevesen ismerik. Kevesen vannak, akik a szóban forgó ismeretanyag birtokában képesek azt közérthető, közreadható módon megfogalmazni, ezért az ő elérésük, megnyerésük kulcsfontosságú ahhoz, hogy ez a tudás összeálljon és az oktatandó ismeretanyagba beemelhető legyen.

Az oktatás nem lehet öncélú! Az oktatás függetlensége, szabadsága nem jelentheti a társadalom valós szükségleteihez nem igazodó képzés autonómiájának fenntartását. A rendszerváltást követően egyes intézmények demokratikus átalakulás révén szerzett autonómiája azt eredményezte, hogy esetükben nem következtek be a társadalom akarata szerinti lényegi változások.

E körben említhető az igazságszolgáltatás, a sport, a kultúra, a tudomány, az oktatás több területe, intézménye. A diktatúra időszakában ezen intézmények struktúráját az állampárt alakította ki, a látszólagos autonómia ellenőrzését pedig az biztosította, hogy a vezető személyi állomány az állampárt tagja illetve elkötelezettje volt.

A rendszerváltást követően az új autonómia döntéshozói nem egy esetben a változás jeleit felmutató, de érdemi változást nem eredményező átszervezéssel, alaki, formai változtatásokkal képzelték el az adott intézmény beilleszkedését az előző értékrenddel szemben álló, merőben más ideológiai és erkölcsi alapokon épülő új társadalmi rendszerbe, mely tulajdonképpen az önérdekűség átmentésének kényszere, a lehetetlen megkísérlése volt.

Az Antall-kormány egyik nagy hibájaként említhető a látszatváltozások valósként történő elfogadása, ez túl nagy árat jelentett a képzelt békességért.

Nem létezhet olyan autonómia – a szakma bűvszó alatt sem –, amely egy szűk érdekcsoport kiváltságainak átmentésére nyer ellenőrzést nélkülöző jogosultságot. Az adóforintokból fenntartott autonómia a vezetőinek megválasztása, intézményi struktúrájának szabad alakítása tekintetében élvezhet önállóságot, de nem nyerhet felmentést az alól, hogy a társadalom elvárásainak megfeleljen, a társadalom igénye szerinti teljesítményt produkáljon.

Gyönyörű tájon élünk, de nincsenek vagyont érő természeti kincseink, nincs tengerpartunk, a legnagyobb nemzeti kincsünk állampolgáraink tehetsége, amellyel gazdálkodni a mindenkori kormányzat kötelessége.

A tehetségek felkutatása, a tehetséggondozás az állam el nem hárítható kötelessége. Az országnak azokra a tehetségekre is szüksége van, akiknek nem jut családi törődés, akiket sorsuk a hátrányos helyzetűek közé taszított.

A látványosságot jelentő, gyors népszerűséget teremtő sportágakban a tehetségnek pénzben mérhető értéke van, nagy összegekért adnak-vesznek sportolókat, de az eredményt felmutató edzők is magas összegekért szerződnek.

A tehetséggondozást, a tehetségekkel való foglalkozást felvállaló tanárok munkáját, teljesítményét nem díjazza a piac, ezért az állam kötelessége kell, hogy legyen a tehetséggondozás finanszírozása, a tehetséggondozást vállaló tanárok e munkával arányban álló díjazásának biztosítása.

A tehetségek kiválasztódása tekintetében fontos szerepet játszik a siker elérhetőségének láttatása, a versenyszellem megteremtése, ezért minél több versenyt, pályázatot kell meghirdetni, ösztönzést jelentő értékes díjakkal, jutalmakkal. Amerikában már a középiskolában a diákokba ivódik az a versenyszellem, ami szükséges a győzni akaráshoz, a kudarc elviseléséhez, a kitartó küzdéshez, a sikeres életúthoz.

Ha valóban képességeink és lehetőségeink szerint akarunk élni, akkor nem kerülhető meg a tárgyilagos önvizsgálat sem.

Nemzeti sorcsapásaink kikerülhetősége talán vitatható kérdés, de arra nincsen magyarázat, hogy a kiemelkedő tudás birtokosai, a változások elindítására képesek közül többen hagyták el az országot mint akik maradtak, mintha a nép kivetette volna magából az átlagtól különbözőt, a középszerűn felülit.

A ránk erőltetett diktatúra, a kádári középszerűség térnyerése negyven évre adhat magyarázatot, de a folyamat előtte is zajlott és napjainkban is megfigyelhető. Nincs a világon még egy ilyen kis létszámú népesség, amely ennyi híres tudóst, feltalálót, művészt adott volna a világnak, Nobel-díjasaink száma önmagáért beszél.

Kutatók keresték a magyarázatot a tehetségek átlagosnál jóval nagyobb számban történő előfordulására, az általános vélekedés az volt, hogy a rejtély a magyar nyelvben keresendő. A magyar nyelv képi gazdagsága, a nyelvben rejlő kombinációs lehetőség jelenti a magyarázatot. A magyar nyelv használata az első értelmes szó kimondásától életünk végéig csiszolja, pallérozza elménket. A magyar nyelvű beszéd folyamatos és intenzív logikai tevékenységet igényel, amely tréningben tartja az agyat, szerepet játszik a kreativitás létrejöttében.

A magyar nemzetnek minden időben szüksége van olyan elitre, aki országban is képes gondolkodni és birtokolja mindazon képességet és tudást, amely révén alkalmassá válhat arra, hogy az ország jelenének és jövőjének alakításában tevőlegesen részt vegyen.

Az elitképzés szervezett megvalósítása tudatos felkészülést jelent a jövőre, de a csoportos elitképzés nyújthatja azt a többletet, amely bizonyosságot ad a gondolati építkezés helyességét illetően és olyan érvrendszer kifejlesztésére nyújt lehetőséget, amely az önépítkezés során nem szerezhető meg. A gondolati építkezés során halmozódó tudásanyag összemérése, az érvek ütköztetése, a következtetések helyességének igazolhatósága csak a csoportos képzésben, a viták révén válik lehetségessé.

A csoportos elitképzésben a viták lehetősége, az előadásmód, kifejezésmód formálása, az érvek folyamatos ütköztetése révén, a támadó és védekező érvelés gyakorlása által teremtődhet meg az a rutin, amely a folyamatos döntési kényszerhelyzetben a legkisebb hibaszázalékkal történő döntéshez, a közszerepléshez, a magas szintű támadó és védekező érveléshez feltétlenül szükséges.

Jelenbéli kötelességünk, a jövő iránti felelősségünk, hogy országunkban a tehetséggondozás minden szinten megvalósuljon.

TÁRSADALMI TŐKE

Francis Fukuyama amerikai társadalomtudós írja Bizalom című könyvében: “ Egy civil társadalom boldogulása, gyarapodása az illető nép természetétől, szokásaitól, etikájától függ, ezek az összetevők csak közvetve, tudatos politikai tevékenységgel alakíthatók, s a kultúrát megillető tisztelettel kell fenntartani és óvni őket.”

Fukuyama szerint a társadalmi tőke fontosabb a gazdasági tőkénél, mert a bizalom, a spontán társas készség birtokában bármely nemzet jóval rugalmasabban, kevesebb áldozattal tud alkalmazkodni a változásokhoz.

A spontán társas készség alatt a közös normák szerinti együttműködést érti, a társadalmi tőke pedig az erkölcsi értékrend, a szokások átöröklődése folytán jön létre és halmozódik. A társadalmi tőke létrejöttéhez és halmozódásához nemzedékek sora szükséges. Fukuyama szerint az amerikai, a német és a japán gazdaság sikere jelentős részben a társulási készség érvényesülésének, az önszerveződő közösségek létrejöttének tudható be.

A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a természetes fejlődésük során kialakult az a társadalmi tőke, amely biztosítja a gyors változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás képességét. A nyugati társadalmakat a szervezettség megannyi láthatatlan szála szövi át. Az ottani gazdaságban létezik és folyamatosan bővül, rendszeresen megújul az a kapcsolatrendszerként is felfogható mechanizmus, amely segíti az egyént az önerőből történő érvényesülésben.

Magyarországon a rendszerváltás előtti negyven esztendőben nem volt lehetőség a társadalmi tőke létrejöttére. Az erkölcsi értékrend, a szokások átöröklődése csak egyes családi közösségekben, szigetszerűen valósulhatott meg.

Fukuyama szerint a civil társadalom a családra épül, a legkisebb társadalmi közösségre, amely által az emberek részesei lesznek kultúrájuknak és megkapják a szükséges képességeket, hogy a nagyobb közösségekben is helytálljanak.

Ma Magyarországon a helytálláshoz, a boldoguláshoz szükséges képességeket a család mind kevesebb esetben képes biztosítani. A szülők figyelmét lekötik az egzisztenciateremtés, a napi megélhetés problémái, a kettészakadt családok esetében pedig még rosszabb a helyzet.

Az iskola lehet az egyedüli szervezett közösség, amely a család híján lévő gyermekeknek – és azoknak, akiknél erre nem terjed ki a gondoskodás – az oktatás keretében próbálja megadni az alkalmazkodáshoz, az életben való boldoguláshoz szükséges alapvető képességet, amely a minimális alapot jelentheti az eligazodáshoz, az életút elindításához.

Vannak országok, ahol a hagyományok, szokások íratlan törvényt jelentenek, ezek átöröklődése, tiszteletben tartása az ottani kultúra megkérdőjelezhetetlen részét képezi.

Senki nem másíthat azon, hogy magyarnak születtünk. Magyarok vagyunk, a magyar múlt örökösei és átörökítői.

KREATÍV TUDÁS

Kétfajta tudás létezik. Az egyik a megtanult ismereteket alkalmazó tudás, a másik az újat kitaláló, a nem létezőt létrehozó, a problémákra merőben új megoldásokat szülő tudás, a kreatív tudás.

A kreativitás képességével bíró személy képes arra, hogy a megtanult ismeretek alkalmazásában is jó eredményt érjen el, bár rá inkább jellemző, hogy őt mindig az új kitalálása, új megoldások keresése foglalkoztatja.

Aki viszont nem bír a kreativitás képességével, az két diploma és három idegennyelv ismeretében sem képes arra, hogy a problémákra új megoldásokat keressen, mert ő adottságánál fogva a megtanult ismeretek magas szintű alkalmazására képes.

Az elmúlt 35 év azt mutatja, hogy Magyarországon a kormányzati és államigazgatási struktúrában, az ezt segítő szakértői körben igen magas az alkalmazott tudás aránya, ám szinte teljesen hiányzik a kreatív tudás, a kreatív problémamegoldó képesség.

Az ország számára mindkét tudás fontos, ezért ha a kormányzat nem gondoskodik a kreatív tudás kormányzati struktúrába történő beemeléséről, egyáltalán a kreatív tudás képességével bírók kiválasztásáról, a kreatív tudás birtokosainak megtalálásáról, akkor hiányozni fog a kormányzati struktúrából, a kormányzat szellemi erőforrásából a fejlődés irányára és lehetőségeire merőben új megoldásokat vázoló tudás, holott az országban bőven van belőle.

Egy elemzés szerint - a kreativitás érvényesülését vizsgálva a világon - az amerikaiakra az jellemző, hogy a problémát megismerve rögtön a megoldásra koncentrálnak, a japánok ezzel szemben először hosszasan elemzik a problémát és csak annak alapos ismeretében kezdik keresni a megoldást, a magyarokra meg az a jellemző, hogy amikor megismerték a problémát alszanak rá egyet és csak úgy beugrik a megoldás.

Az elemzés szerint nagyjából általánosítható, hogy egy országban a lakosság 6-8 %-a rendelkezik a kreativitás képességével, ami alatt az értendő, hogy az e körbe sorolható személyek egy probléma megoldására általában nem a hagyományos megoldásokat választják, hanem valami újat, sajátosat, célravezetőt.

A magyar lakosság körében ez az arány 10-12 %. A kreativitás magasabb szintjét vizsgálva, 10 millió magyarból mintegy 50 ezer emberre mondható az, hogy átlagon felüli, kiemelkedő kreatív képességgel rendelkezik, nagyjából ezerre tehető azok száma, akiknek kreativitása, az összefüggéseket felismerő és problémamegoldó képessége a "szuper" kategóriába sorolható, akiket akár zseninek is nevezhetnénk és nagyjából 50 fő lehet a 10 millióból a pengeagyúak, a szuperzsenik száma, akik világviszonylatban is állnák a versenyt.

Magyarországon nem előny a kreativitás képessége. Van ahol a kreativitást kiszámíthatatlan, sőt szükségtelen tényezőnek tartják, noha nyilvánvaló, hogy a kreativitásnak kitüntetett szerepe van a megújulásban, új utak, új fejlődési irányok keresésében..

A BARANYAI-FÉLE NEMZETI LIBERALIZMUS szerint szükség van egy olyan új nemzetalakzatra, amely a világon bárhol élő magyaroknak az egymásra találás lehetőségét, az összetartozás érzetét biztosító szabadon vállalható szellemi, akarati, cselekvési közösség lehet.

MAGYAR NEMZETKÖZÖSSÉG 

125 év után már bizonyosság, hogy Trianon sebei soha nem gyógyulnak. Az önsajnálat és acsarkodás helyett megoldásra van szükség! Ha létezik megoldás? Megoldás kell, amelynek nem része a gyűlölet, az ellenségeskedés.

A múlt nem állítható vissza! A választható út a jövőbe vezet.

De létezik egy másik érv, másik tény is. Mióta Magyarország az EU tagja lett számosan kelnek útra, telepednek le az anyaországon kívül, mert boldogulásuk így diktálja. Ők magyarok akarnak maradni, noha egy másik kultúrában, más körülmények között élik jövőbeni mindennapjaikat.


Olyan, politikai orientációtól, hitbéli hovatartozástól független új nemzetalakzatra van szükség, amely globális szervezeti keretet biztosít a nyelvük, kultúrájuk alapján magukat magyarnak vallók, és ez alapján összetartozást vállalók számára.

Az akarati és cselekvési közösség szabadon választható formájában jelenlétet vállalók alkotják majd azt a magot, azt a vonzást eredményező tömeget, amely az idők során magához húzza és megtartja a világ magyarságának jelentős részét.

Azok jelentik majd a magyarságot éltető új globális magyar nemzetalakzat, a Magyar Nemzetközösség építőköveit, akik – bárhol is éljenek a világon – magyarságuk, nyelvük, kultúrájuk alapján önként vállalják az összetartozást, megteremtik az összetartozást intézményesítő szervezetek anyagi forrásait és működési rendszerét.

A Magyar Nemzetközösség lehet a világon az első, az összetartozást szabad akaratuk alapján vállaló egyénekből szerveződő globális nemzetalakzat, amely az egész világra kiterjedő szervezeti keretet biztosít a nyelvük, kultúrájuk alapján összetartozást vállalók számára.

A Magyar Nemzetközösségnek nem lesz területe, de lesznek intézményei, kórházai, egyetemei, nyugdíjas otthonai, szállodái, üdülői és vállalkozásai.

A Magyar Nemzetközösség a magyar nyelv, a magyar kultúra megtartásán túl segítséget nyújt az egyéni és csoportos boldogulás különböző modelljeinek megvalósításában.
Az új nemzetalakzat szervezeti kereteiben a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás számos formája és lehetősége létezik majd a Föld különböző részein élő magyarok között, a gazdasági tevékenység, a kultúra, az utazás, az üdülés vonatkozásában egyaránt.

A Magyar Nemzetközösség fontos célja lesz, hogy a magyarok számára az általános jólét, a magas fokú szociális gondoskodás, a világ élvonalához sorolható egészségügyi ellátás, a nívós oktatás és kultúra jelentse az elérhető állapotot és ne a szűkölködés, a kilátástalanság legyen a meghatározó.

Az új globális magyar nemzetalakzat, a Magyar Nemzetközösség anyagi bázisát egyrészt a különböző országokban élő tagok alapítványi befizetései adják, amelyeket a helyi törvények szerint levonhatnak az adójukból, másrészt az új nemzetalakzat helyi és központi szervezeteit, azok programjait, célkitűzéseit támogató bankok, gazdasági társaságok, magánszemélyek adományai növelik, harmadrészt pedig az új globális magyar nemzetalakzat által létrehozott és működtetett bankok, szállodák, szolgáltató létesítmények, áruházak és egyéb gazdasági tevékenységet folytató létesítmények bevételeiből származó haszon egészíti ki.
Az új globális magyar nemzetalakzat egyik fő célja a magyar nyelv és kultúra ápolása, amiben fontos szerepez játszhat a Magyar Színészek Világtársulata, amely a különböző földrészeken élő magyarok számára – a világot járva – tart magyar nyelven előadásokat.

A tehetséges magyar fiatalok a Magyar Nemzetközösség ösztöndíjait megpályázva tanulhatnak a világ különböző egyetemein, főiskoláin, ilyen ösztöndíjjal folytathatnak szakmai gyakorlatot Európában, Amerikában vagy Ausztráliában.

A Magyar Nemzetközösség kereteiben megvalósuló programok segítik az összetartozást, a közösségbe való tartozást vállaló fiatalokat az életút megkezdésben, az érvényesülés különböző módozataiban, a rászorulókat pedig a krízishelyzetek megoldásában, a felemelkedésben.

A Magyar Nemzetközösség telefonkönyvét fellapozva megkereshető az európai, amerikai vagy ausztráliai magyar hotelek telefonszáma, címe, ahol magyar nyelven kapható felvilágosítás, ahol a nemzetalakzat közösségének tagjai kedvezményes áron kaphatnak szállást, ellátást.

A Magyar Nemzetközösség által a világ különböző részein működtetett nyugdíjas otthonok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a felelős gondoskodás békés, nyugodt öregkort biztosítson az új nemzetalakzat nyugdíjalapjaihoz tartozók számára, és arra is, hogy az e körbe tartozó nyugdíjasok évente akár a tengerentúlon, Amerikában vagy Ausztráliában lévő otthonokban, üdülőkben is eltölthessenek néhány hetet.

Az új nemzetalakzat közösségébe tartozók számára természetes lesz, hogy szabadságukat a világ számos helyén található – a Magyar Nemzetközösség által működtetett – üdülőcentrumok valamelyikében töltsék, ahol otthon érezhetik magukat, anyanyelvi közösségben lehetnek, kedvezményesen üdülhetnek.

A Magyar Nemzetközösséghez tartozó vállalkozók, üzletemberek számára az üzleti kapcsolatteremtés számos új módozata létezik, így a közösség telefonkönyvében és cégregiszterében történő tájékozódástól az új nemzetalakzat gazdasági információs rendszere által nyújtott szolgáltatásokig, de segíti őket a Magyar Nemzetközösség kapcsolatrendszere és befolyása is.

A Magyar Nemzetközösség gazdasági stratégiája, a jövedelemtermelő gazdasági koncepciók és pénzügyi konstrukciók biztosítják a nemzetközösség körébe tartozók számára az általános jólét, a magas fokú szociális gondoskodás, a világ élvonalához sorolható egészségügyi ellátás, a nívós oktatás és kultúra fedezetét.

Az új nemzetalakzat kilenc kormányzóságában, Európában és a tengerentúlon több kórház és sza

HOGYAN TUDNÁNK UTÓLÉRNI AUSZTRIÁT, HA MI ELLENKEZŐ IRÁNYBA MEGYÜNK!    

 

UTÓLÉRNI AUSZTRIÁT...

Mivel Ausztria a szomszédunk a szinte irritáló jóléttel, így soha nem szűnő kérdés marad, mit kellene tenni ahhoz, hogy beérjük Ausztriát? Hogyan lehet létrehozni Magyarországon is a jólét biztosításához szükséges gazdasági teljesítményt? Hogyan lehetne felpörgetni a gazdasági növekedést?

Ausztriai GDP  2022 ÉVBEN  446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP  2022 ÉVBEN  168  MILLIÁRD  EURÓ

Ahhoz, hogy Magyarország utólérje Ausztriát  a 446 és a 168 milliárd euró különbözetét vagyis 278 milliárd euró értéket előállító gazdasági teljesítményt kellene létrehozni. 

Ehhez nagyléptékű gazdasági fejlődés kellene, amire a jelenlegi magyar gazdaság szerkezete alkalmatlan. Alig van fejlett magyar  ipari termék, a magyar exportnak csak 23 %-át állítják elő magyar vállalatok és ennek jelentős része is mezőgazdasági termék, feldolgozatlan nyers termék. A kivitel több mint háromnegyedét külföldi cégek produkálják.

Szinte felfoghatatlan, mire alapozta Orbán Viktor azt a jövőbe mutató kijelentését - melyet azóta is számosan hangoztatnak -, hogy 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni.

De maradt a kérdés: csupán álom vagy elérhető valóság, hogy Magyarország utólérje vagy legalább megközelítse Ausztria gazdasági szintjét, az orsztrák jólét szintjét?

Részlet B-MODELL  című műből...  bmodell.hu

" Mindez az elvi okfejtések és érvek ütköztetése szintjén mozog addig, amíg valaki le nem tesz az asztalra egy olyan modellt, amiben benne van annak lehetősége, hogy Magyarország akár 5 év alatt megközelítse, sőt utólérje Ausztria gazdasági teljesítményét és az osztrák életszínvonalat. A B-modell egy erre alkalmas gazdasági innováció, ami az önszerveződő piacgazdaság működése révén létrejövő gazdasági teljesítményt kiegészíti a második növekedési faktorral létrehozható gazdasági teljesítménnyel. Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek. "

" A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító B-modell szerinti gazdasági struktúra tudatos  gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel hozható létre. Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és  időben biztosítható. A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. "
" Nagyléptékű gazdasági fejlődés, ugrásszerű gazdasági növekedés áruk vagy szolgáltatások nagy tömegű értékesítésének megszervezésével érhető el. "

Az ipari vonal felejtős, nincs hozzá innovációs háttér és kellő nagyságú piac, másrészt nincs hozzá munkaerő, hiszen az új beruházások indításához is bevándorló vendégmunkásokat kell toborozni. Az ideológia ugyan széppé teheti a keserű valóságot, így a neres vízióban a magyarok milliói összeszerelő üzemekben, akkumulátor gyárakban szalag fölött görnyedve valósítotják meg a keményen dolgozó kisember ideálját, azzal a boldog tudattal, ha munka van minden van. De azzal a neres agytröszt is tisztában van, hogy Ausztria gazdasági teljesítményének utóléréséhez, de akár megközelítéséhez vezető utat nem az illiberális összeszerelős munkaalapú gazdasági szisztéma jelenti.

Marad a szolgáltatás meg a magyar találékonyság, ebből kell kihozni a maximumot. Az is nyilvánvaló, hogy a magyarok sokkal szívesebben dolgoznak a szolgáltatásban mint az iparban, a termelés bármely vonalán, mert a szolgáltatás kötetlenebb és könnyebb, jobban fizet és miért választaná valaki a nehezebbet, a rosszabbat. A kezdeményezés is sokkal erősebb a szolgáltatás terén és a tőke is könnyebben és gyorsabban áramlik szolgáltató projektekbe.

Külföldre kitekintve is az tapasztalható, hogy akik tudják miből jön a pénz, azok nem annyira termelésbe, inkább szolgáltatásba fektetnek. A sivatag közepén is lehet nagy üzlet a szolgáltatás. Dubaj nem csupán a világ fontos szolgáltató központja lett, de olyan üzleti központ is, ahol milliárdos üzletek születnek.

De nem is kell messzire menni, itt a budapesti bulinegyed példája. Aki tudta akadályozta, az állam, az önkormányzat oldaláról egy forint támogatást nem kapott, mégis összeállt, ragyogóan működik és európai hírnévre tett szert. Az írek, skótok, angolok, de a svédek is itt tartják a legénybúcsúkat és azok a fiatalok akiknek drága Ibiza azok Budapestre a bulinegyedbe jönnek szórakozni. "

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168  MILLIÁRD  EURÓ

Ahhoz, hogy Magyarország utólérje Ausztriát  a 446 és a 168 milliárd euró különbözetét vagyis 278 milliárd euró értéket előállító gazdasági teljesítményt kellene létrehozni.

Nagyléptékű gazdaságfejlesztés esetén az állam gazdaságszervezéssel is beszáll a gazdaság fejlesztésébe és megteremti a nagy tömegű áru vagy szolgáltatás értékesítéséhez a feltételeket óriásprojektek létrehozásával. Ezzel a gazdaságfejlesztési technikával akár 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, amely spontán önszerveződéssel csak 50 év alatt jönne létre.

Ausztriai GDP     446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168  MILLIÁRD  EURÓ

A nagyléptékű gazdasági fejlődés a B-modell szerint két faktoros gazdasági növekedéssel valósítható meg. Ez esetben a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. Két faktoros növekedés esetén két motor hajtja a gazdaságot.

A B-modell nem a teljes foglalkoztatásra alapozza a gazdasági fejlődést, hanem a nagy tömegű szolgáltatás és árú értékesítésére, ami mellé odateszi a piacot, a keresletet is. A B-modell szerinti ugrásszerű gazdasági növekedést a pár év alatt megvalósítható óriásprojektek biztosíthatják  30-50-100 milliárd eurós jövedelemtermelő képességükkel.

A felzárkózást jelentő 278 milliárd euróból 130 milliárd eurós gazdasági teljesítményt a Magyarországon létesítendő óriásprojekt 5 megaprojektje biztosthatja heti 500 milliós bevétellel. Egy megaprojekt esetében ez éves viszonylatban 52 hét alatt 26 milliárd eurót jelentene. Az 5 megaprojekt éves teljesítményét összeadva már megvan a 130 milliárd euró.

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168+130 = 298  MILLIÁRD  EURÓ

De ez egy igen mérsékelt kalkuláció. Abból a viszonyításból indul ki, hogy a bajorok sörfesztiválja a müncheni sörfesztivál 10 nap alatt 1,7 milliárd eurós bevételt termel, így 7 nap alatt, vagyis egy hét alatt a 0,5 milliárd eurós bevétel egyáltalán nem túlzó.

Egy ilyen megaprojekt, mint szolgáltató város, jóval több üzleti szempontból mint egy sörfesztivál méretű rendezvény,  a bankok, nagykereskedelmi cégek forgalmából az üzleti és turista forgalomból, logisztikából, kiskereskedelemből, éjszakai szórakoztatásból és számos más nem említett forrásból összesítve jóval magasabb bevételt érhet el.

A Budapest melletti szolgáltató város, üzleti és szórakoztató központ - ahol nappal minden az üzletről szól az éjszaka pedig a szórakozásé, sok éjszakai bárral, üzletek bevásárló központok sokaságával -  Békásmegyernél kezdődne és Szentendréig tartana, a hegyek és a Duna közötti területen.

A másik négy szolgáltató város Debrecen, Nyíregyháza, Szeged és Pécs környékén lenne.

Az ismertetett becslés a legszerényebb, heti 500 millió eurós bevétellel kalkulálva készült.
Heti 700 millió eurós bevétellel 52 hét alatt már 36,4 milliárd lenne a bevétel, 5 szolgáltató város esetében pedig 182 milliárd euró.

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168+182 = 350  MILLIÁRD  EURÓ

Létezik heti 1 milliárd eurós becslés is, ez esetben az 5 szolgáltató város, 5 üzleti központ heti bevétele már 5 milliárd euró lenne, éves bevétele pedig 52 hét alatt 260 milliárd euró.

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168+260 = 448  MILLIÁRD  EURÓ

A szolgáltató városok, üzleti és szóraloztató központok bevétele mellett a B-modelles nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel létesített KERO kb. 20-30 milliárd euró, a NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt kb. 15-20 milliárd euró bevételével növelhetné a magyar GDP nagyságát.

B-MODELL  -  MEGAPROJEKTEK

Ahhoz, hogy Magyarországon is olyan virágzó gazdaság és jólét legyen mint a szomszéd Ausztriában stratégia kell, terv kell és az ezt megvalósító gazdaságszervezés. Ha nincs terv a jólét megteremtésére alapot adó gazdasági fejlődésre, akkor nem is lesz jólét.

1./  ÜZLETI KÖZPONT - SZOLGÁLTATÓ VÁROS  

A legszerényebb számítással 2,5 milliárd euró heti bevételt hozó óriás projekt 5 olyan megaprojektből, 5 olyan üzleti, kereskedelmi és szórakoztató központból  valósulhatna meg,  ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka pedig a szórakozásé. Ezek létrehozása hasonlóan indulna mint az ipari parkoké, egy jelentős terület alkalmassá tétele, utak, infrastruktúra kiépítése. Egy megaprojekt Budapest mellett, a másik négy a szomszédos országokba vezető főútvonalak mentén.

Egy ilyen üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ olyan szolgáltató város lenne, ahol az üzleti kapcsolatteremtés, az üzleti lehetőségek megismerésének sokféle lehetőségét felvonultató létesítményhálózat és infrastruktúra áll rendelkezésre, ahol a szórakozás körében létező minőségi szolgáltatás sokszínűségének olyan kínálata létezik, mely mágnesként vonza a fizetőképes keresletet.

A folyamatosan működő hatalmas vásárvárossal, üzleti központtal, hagyományos és tematikus szállodákkal, banknegyeddel, szerencsejáték és szórakoztató negyeddel, továbbá nemesfém- és műtárgypiaccal is rendelkező város méretű üzleti és szolgáltató központok a Wall Street és Las Vegas együttlévőségét, New Orleans és Amszterdam feelingjét hordozó szolgáltató városként funkcionálnának, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó. Az üzleti kapcsolatteremtés, az üzletre találás folyamatos lehetősége, a szórakozás és a szolgáltatások sokszínűsége, a hely hangulata pedig feltehetően újból és újból idevonza azt, aki már egyszer volt itt, belekóstolt az itteni életbe, de valószínűen sokan jönnek először idelátogatók is a kiváncsiság miatt.

A szolgátató város egy része folyamatosan működő vásárváros lenne, kiállító termekkel, standokkal, lennének plázák, üzletek shoppingolásra és persze sok szórakoztató létesítmény. Különböző klubok, üzleti pubok várnák az üzletembereket, befektetőket. Ismerkedésüket, üzleti partnerek egymásra találását applikációk segítenék Aranybánya lenne informatikusok számára, de nyelveket beszélő jogászoknak és közgazdászoknak is. Üzleti tervek, szerződések készítése, üzleti képviseletek ellátása, üzleti aszisztencia mint szolgáltatás biztosítása.

A biznisz pubok, üzleti klubok kirakataiban lévő hatalmas képernyők, forgalmas helyen lévő hatalmas kijelzők mutatnák, hogy adott helyen mi a meghatározó, mit keresnek, mit ajánlanak, mi az ellérhetőség, hol lehet találkozni a partnerrel, stb. Mobil applikációk sokasága pörgetné az üzletet. Este szórakozóhelyek tömege várná a kikapcsolódásra vágyókat, a szórakoztatás számos műfaja kapna teret. Profi bokszmeccsek melyekre fogadni lehetne, kaszinók, szerncsejátékok sokasága és sok bár, mulató hangulatos műsorokkal.

A megaprojektek sok jól fizető állást biztosítanának, szinte biztos, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül is sokan hazajönnének, mert itt jobban megtalálnák számításukat, akár vállalkozóként, akár alkalmazottként.

A város méretű kereskedelmi központ és szolgáltató park üzleti idegenforgalomból, szerencsejátékból, bevásárló és egyéb turizmusból származó bevétele mellett még nagyobb rész keletkezne a kapcsolódó áru és pénzforgalomból, a logisztikából, szállításból. Több tízezer vállakozás és több mint 100 ezer ember lenne egy ilyen szolgáltató város működtetője.

Egy ilyen megaprojekt a modellezés és üzleti számítás szerint is képes lenne heti 500 millió euró bevétel biztosítására. 5 ilyen megaprojekt által legmértéktartóbb  kalkulációval is összejöhetne a heti 2,5 milliárd euró, éves viszonylatban 130 milliárd euró, a magyar GDP összegét növelve ezzel.

Az e körben szóba jöhető fizetőképes keresletet biztosító célcsoport meghatározó részét a hazai, de nagyobb részben külföldi vállalkozók, üzletemberek, cégek közép- és felső vezetői jelentenék, akik megengedhetik maguknak, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásokat, másrészt összekötik a hasznost a kellemessel, az üzleti lehetőségek felkutatását a szórakozással. Ők megengedhetik maguknak, hogy sok alkalommal, sok pénzt költsenek, ami nagy tömegű áru- és pénzmozgást eredményez..

Az üzletemberek, vállalkozók, cégek közép- és felsővezetői mellett valószínűen sok vendég várható a hazai és külföldi módos, tehetős középosztály köréből is, ők ugyancsak megengedhetik maguknak, hogy évente többször is kiruccanjanak ide, akár a kiváncsiság okán vagy azért, hogy jól érezzék magukat, a számos csábító lehetőség pedig arra ösztönzi őket, hogy itt költsék a pénzüket.

Utazási irodák állnának rá az ilyen utak szervezésére, külföldi irodákkal együttműködve szerveznék az utakat. Aki pedig már itt van, az felkeresné Budapestet, esetleg a Balatont vagy gyógyvizes fürdőket, az utazási irodák ajánlatában szereplő nevezetességeket. Ez is jelentős élénkülést hozhatna az idegenforgalomban, javítaná a szállodák kihasználtságát, tovább növelné a turizmus bevételeit.

A megvalósulást illetően, ahogy létejött és felkapott hely lett Dubaj, ahogyan létrejött és felkapott hely lett a budapesti bulinegyed hasonló módon létrejöhetne és felkapott hellyé válna az 5 üzleti és szórakoztató központként működő megaprojekt.

A magyar embereknek joguk van arra, hogy jövőt válasszanak maguknak.

A mérleg egyik serpenyőjében az illiberális, összeszerelős, szalagmunkás munkaalapú jövő. A másik serpenyőben a B-modell szerinti szolgáltató város modellje, ahol az üzlet és a szórakoztatás együttlévősége termeli a bevételt, ahol ez ugrásszerű gazdasági növekedést hoz azzal együtt, hogy  sok pénzt költenek és ahol jóval kedvezőbb és sokkal jobban fizett munkalehetőségek vannak.

2./  NYUGDÍJASOK IBIZÁJA PROJEKT 

A jövőkutatók szerint már 5-7 év múlva a nyugdíjasok  - főként az EU jóléti államaiban élő nyugdíjasok - jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. Ez nem hagyható figyelmen kívül amikor a gazdaságfejlesztés irányait kell számba venni Magyarországon. Miért ne lehetne Magyarország vonzó célpont Európa jómódú nyugdíjasainak, hogy itt költsék a pénzüket?

Magyarország lehetne a nyugdíjasok Ibizája a B-modell szerint!  Ahogyan európai hírű lett a magyar bulinegyed, hasonlóan európai hírű lehetne a magyar gyógyvizes, külföldi idősekre specializálódott vendégfogadás. A nyugati fejlett államokban élő nyugdíjasok jelentős része olyan összegű nyugdíjat kap, amiből Magyarországon kényelmes elélhet akár hosszabb távon is. Évente több alkalommal ellátogathatnak ide, ahol hasonló korúakkal találkozhatnak fürdőkben, esti programokon, zenés, táncos összejöveteleken. 

A magyar gyógyvizes üdülőhelyek az európai nyugdíjasok kedvenc találkozóhelyévé válhatnának. Fürdőzés, traccspartik, ismerkedés, este kellemes vacsora, tánc, hangulatos szórakozás. A nyugdíjasok egész évben ráérnek, a magyar gyógyvizes fürdőhelyek és a környezetükben lévő szálláshelyek, szórakoztató, vendéglátó egységek egész évben nyitva vannak és várják a vendégeket.

És lenne egy másik terület is ami ugyancsak nagy vendégkört hozhatna. Németországban, Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és más európai jóléti államokban egyre nagyobb problémát jelent az idősgondozás.  A lakásokhoz kijáró idősgondozásra, az idősotthonokban történő idősgondozásra is nehéz munkaerőt találni. Sok magyar és kelet-európai országból érkező munkavállalót alkalmaznak.

Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra is, hogy nagy számú idős külföldi itteni idősek számára létesített szállodákban, panzókban való elhelyezését gondozását biztosítsa. De létrejönnének kifejezetten a külföldiek számára, britek, németek, hollandok számára létesített idősotthonok. Az idősek itteni színvonalas ellátása is jóval olcsóbb lenne az alacsonyabb bérek és a kisebb rezsi miatt.

A külföldi idősek itteni nívós otthonokban vagy hotelekben történő  ellátása, gondozása jelentős bevételt hozna, de ez kiegészülne a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. 

A látogatóknak is kellene szállás, ellátás, költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. A időseket látogató rokonok évente nem csupán egyszer jönnének. A történet másik oldala, hogy ezáltal sok jól fizető állás jönne létre vidéken a szolgáltatás keretében. Ez inkább jelenthetne a magyar vidék számára munkahelyteremtő fejlődési alternatívát mint összeszerelő üzemek telepítése.

A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása olyan szintű és tömegű szolgáltatássá fejlődhetne fel, ami sok, jelenleg külföldön dolgozó és nyelvet beszélő magyar számára is kihívást, jó hazai vállalkozási lehetőséget jelentene. Ennek a projektnek is szívó hatása lenne, ami ugyancsak sok magyar hazatelepülését eredményezné.

Ha van terv, van forgatókönyv a projekt megvalósítására, akkor már csak akarat kell a megvalósításhoz. Ez is olyan projekt, melyet egyszer kell megcsinálni, mert utána önjáró lesz, termeli a bevételt és bővül tovább.

A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása a modellezés és az üzleti számítások szerint évente 15-20 milliárd euró bevétellel növelhetné a magyar gazdaság teljesítményét.

Hasonlóan lényeges, a NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt sok új magyar kisvállalkozás létrejöttére biztosítana lehetőséget, kapcsolódási pontot és sok jól fizető munkahelyet teremtene vidéken. 

3./  FUTUR  PROJEKT

Magyar tervezők, építők képesek voltak tökéletes marsi környezetet létrehozni az egyik népszerű filmhez. Valószínűen a Holdon lévő viszonyokat utánzó környezet létrehozására is képesek lennének. 

Olyan marsi környezetet ahol robotok, roborkutyák szaladgálnak,  marsi űrbázis van, marsjáró könnyű tépőzáras űrruhákba bújó űrhajósokat szállít, akik űrhajó mellett állva készítenek képeket...

De most ennek részleteivel nem növelném a tartalmat.

A bmodell szerinti FUTUR projekt Európa egyik legnépszerűbb disneyland típusú szórakoztató parkja lehetne, amely évente a modellezés, üzleti számítás szerint akár 12-15 milliárd euró bevételt hozhatna.

4./  KERO PROJEKT

A  gazdaságfejlesztés ugyancsak jelentős óriásprojektje lehet a bmodelles KERO - Közép-Európai Kereskedelmi Organizáció - fantázia néven futó projekt, aminek fő funkciója a kínai és más, főként távol-keleti áruk Magyarországon történő átáramoltatása és ezek európai terítése. Kína legnagyobb exportpiaca az Európai Unió, ahova jelenleg hozzávetőlegesen már közel 1000 milliárd euró értékben szállít árucikkeket.

Ha ennek  a 10 %-át sikerülne becsatornázni, elérni azt, hogy a kínai áruk az 5 magyar kereskedelmi központban folyó értékesítés révén kerüljenek a 480 millió fős EU-ba, az jelentős nevételt eredményezne.  Ehhez szervezettség kell, logisztika kell.

A magyar állam előtt hosszú ideje nyitva áll ez a lehetőség, de nincs rá alkalmas ember a kormányzatban, nincs hozzá terv és nincs szervezőerő. A kínaiak folyamatosan partnert keresnek, aki segít a kínai áruk európai terítésében, a kapcsolódó szállítási és logisztikai feladatok megoldásban.

Csakhogy ez nem oldható meg tárgyalások, beszédek, diplomáciai vagy üzleti vacsorák szintjén, ehhez tenni kell, a kormányzatba gazdaságszervezéshez értő, cselekedni képes emberek, szakemberek kellenének. A magyar állam létrehozhatott volna erre üzleti központot raktárbázisokkal, logisztikával, szállítás megszervezésével, de nem tette. 

A belgrádi vasútvonalnak is akkor lenne igazán értelme, ha a magyar kormány gazdaságfejlesztésben, gazdaságszervezésben felfejlődne a kapcsolódó lehetőségek kiaknázásához szükséges feladatok, teendők elvégzésére.  

Ady

Vagy lesz új  értelmük a magyar igéknek,

Vagy marad régiben a bús, magyar élet.
 

MILYEN EURÓPÁT AKARUNK?

ELLENZÉKI   SZÖVETSÉG   UNIÓS  POLITIKÁJA 

Az Európai Unió nem csupán a politikusok Európája és Uniója, hanem a civileké, az európai polgároké is.

CIVILEK  EURÓPÁJA

CIVILEK EURÓPÁJA MOZGALOM

Az Európai Unió jövőjéről a politikusok döntenek és ez a döntés kihat 480 millió ember, 480 millió uniós polgár sorsára. De az Európai Unió nem csupán a tagállamok gazdasági-politikai közössége, nem csupán a nemzetek uniója, hanem 480 millió ember közössége is, 480 millió uniós polgár sorsközössége. Létezik egy Európa, a politikusok Európája és létezik a civilek Európája, ami a térképen nézve ugyanaz, ám mégis sok tekintetben különbözik egymástól.

Nem kell és nem lehet elvitatni, hogy az 480 millió uniós polgár sorsközösségét érintő döntéseket meghozó politikusok a maguk szemszögéből nézve azt akarják, hogy még jobban élhető Európa formálódjon. De ez az Európa nem esik egybe azzal az Európával, amilyent a civilek szeretnének, ahol a civilek igazán jól éreznék magukat.

Az Európai Uniónak számos intézménye és 23 ezer alkalmazottja van. De az Európai Uniónak nincs olyan intézménye, aminek feladata a közösségteremtő küldetés lenne, ami azzal foglalkozna, hogy közelebb hozza egymáshoz az Európai Unió polgárait. Nincs olyan intézménye az Uniónak, ami azon munkálkodna, hogy egy magyar, egy spanyol vagy egy lett nemzetiségű uniós polgár hasonlóan európainak érezné magát, mint ahogyan egy amerikai amerikainak és egy orosz orosznak érzi magát.

Az Európai Unió mint közösség hatalmas értékké vált, olyan értékké, melyet az Európai Unió polgárai már nem akarnak feladni, döntsenek bárhogyan is a politikusok. A civilek nem akarják feladni nemzeti identitásukat sem, de az európai sors-  és értékközösséget sem. Ha beállna az a helyzet, hogy a politikusok nem jutnak dűlőre, sokasodnak a kérdések és nincsenek jó válaszok, egymásra torlódnak a problémák és nincsenek megoldások, akkor jönnek a civilek és elmondják ők mit szeretnének, mit akarnak, milyen legyen a civilek Európája. Európa civiljei, Európa polgárai nem fogják feladni az eddig elértet és nem fogadják el egy rosszabb helyzet bekövetkeztét sem, inkább civil mozgalmak sokasága jön létre és fog össze, hogy megmentse, megtartsa a civilek Európáját. A Civil Európa mozgalom arra is képes lehet, hogy összegyűjtse a legjobb, legtöbb támogatással bíró elképzeléseket Európa, az Európai Unió jövőjéről, azt a döntéshozók, egyben a nyilvánosság elé tárja.

Az Európai Unió nem tehet úgy, hogy nem vesz tudomást a Civil Európa mozgalomról és nem tekinti azt az Európa és az Európai Unió számára új elképzeléseket, új tudást felmutató szellemi erőforrás részének. Az Európai Unió nem teheti meg, hogy nem támogatja intézményi háttérrel, forrásokkal az 530 millió uniós állampolgár, az 530 millió európai civil képviseletében megszólaló Civil Európa mozgalmat. A Civil Európa mozgalom egyik célja az európai polgárok közötti kapcsolatépítés, az európai civilek közösségének építése. Mint ahogyan létezik az uniós tagállamok közössége, hasonlóan létezhet az Európai Unióban élő polgárok, civilek közössége is. A másik cél az európai civileknek a közös európai jövőről alkotott elképzeléseinek összegyűjtése, az e körben ismert koncepciók, jövőképek megvitatása és közös álláspont kialakítása, amely az EU döntéshozói elé terjeszthető.

Az Európai Unió polgárainak, a civileknek van álláspontja a menekültkérdésről, van javaslatuk a lehetséges megoldásokra, van elképzelésük arról is, hogy milyen irányban és milyen módon folytatódjon az integráció az Európai Unióban.

Európai civileknek számos elképzelése van arra, milyen közösségépítő programok segíthetnék Európa polgárainak közösséggé kovácsolódását, azt, hogy erősödjön annak tudata és érzete, hogy európai polgárok vagyunk.

Az európai civilek számára nem csupán az fontos, hogy megismerjék egymást, azt, hogy a másik miért gondolkodik hasonlóan vagy miért gondol mást, hanem az is, hogy megismerjék egymás kultúráját, művészeti értékeit. Az Európai Unió számára jelentős lépés lenne az értékközösség felé, ha ilyen programokat támogatna szervezéssel, forrásokkal, egyáltalán létezne olyan intézmény az Európai Unió keretében, ami ennek koordinációjával, a javaslatok befogadásával, ilyen irányú pályázatok kiírásával foglalkozik. Hasonlóan támogatást érdemelnének az e témával foglalkozó weboldalak, közösségi oldalak, mint ahogyan támogatást érdemelnének az európai civilek számára szervezett közösségépítő rendezvények is.

Az európai civilek mozgalma elindulhat bármelyik tagországból, de miért ne indulhatna el Magyarországról?

Civil Európa mozgalom Magyarországról három olyan programot indítana, amely 3 vetületben mutatja meg azt, hogy a magyar civilek hogyan gondolják az európai civilek közötti kapcsolatteremtést, az európai közösségépítést.

Az első program terepe a művészet, az alkotás. Magyarországon a Balaton partján, augusztusban és szeptemberben megrendezhető lenne az európai amatőr festők találkozója, ami egyben alkotótábor és a Balatont körülölelő szabadtéri, főként a parton látható kiállítás, megatárlat is lenne. Ekkor már a balatoni szálláshelyek többsége üres, de még jó idő van szabadtéri alkotásra, nagy beszélgetésekre, szórakozásra és bármi egyébre. A szállás, ellátás az alkotók, amatőr festők és az eus országokból valószínűen nagy számban - a kíváncsiság okán - idelátogatók - fiatal tehetségek, új irányzatok iránt - érdeklődők számára is biztosítható lenne, a balatoni szállásadók és vendéglátósok pedig dupla szezont zárhatnának és persze dupla bevétellel.
Ez olyan kulturális rendezvény lenne, mely a magyar kormány és az Európai Unió támogatására is joggal igényt tarthatna.

A második program legyen a vallásos európai civilek programja, amely egy európai keresztény találkozó lehetne. A találkozó központi témája a keresztény Európa jelen helyzetben illetve Európa és a kereszténység viszonya az Európai Unió jövőjében.

A harmadik program az Európa egyesítéséhez vezető magyar határnyitás megünneplése lenne, amely az európai civilek egyik fő ünnepi rendezvénye lehetne. A magyar határnyitás az itt lévő németek számára a szabadságba vezető út megnyitását jelentette, ami egyben Európa két felének és a két német állam egyesítésének kezdeti lépése is lett. A közös ünneplésre induló európai civilek autós konvojokba szerveződnének, úgy érkeznének Magyarországra. Sopronban és Budapesten az ünneplés egy hatalmas fesztivállá alakulna, ami Európában, az Unióban egyik legnagyobb civil közösségformáló rendezvény lehetne.

Baranyai  József

KÖZÖSEN  BUDAPESTÉRT  

ELLENZÉKI   SZÖVETSÉG   BUDAPEST  PROGRAMJA 

NEM A DUGÓDÍJRA 

KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN 

KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN 

Az ELLENZÉKI SZÖVETSÉG  KÖZÖSEN BUDAPESTÉRT programjának  KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN című fejezete.

A KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN  részprogram alatt olyan megoldások értendők melyek kapukat képezve, kapuként működve Budapest határánál megfogják a környező településekről és az ország területéről Budapest belsejébe  özönlő közel 1 millió gépkocsi jelentős részét.

Budapest az ország fővárosa 1,7 millió lakossal, de napközben ehhez adódik még az a közel 1 millió fő aki a környező településekről Budapesrre jár dolgozni, tanulni, vásárolni vagy ügyet intézni. Ezen felüli létszámot jelentenek a vidékről a fővárosba bármilyen céllal eseti vagy gyakori alkalommal autóval érkezők.

Az, hogy jelentős számú parkolóhelyet elfoglalnak csak a probléma egyik részét jelenti, jóval súlyosabb következmény a közlekedési dugók állandósulása, az araszolva haladó vagy álló gépkocsik által okozott környezetszennyezés, a forgalmas útszakaszok túlterheltsége.

A dugódíj valamelyest csökkentheti a zsúfoltságot, de nem oldja meg a problémát. Inkább bürokrata mint kreatív megoldás. Aki tud az fizet és marad a dugók sokasága és az erős környezetszennyezés.

A KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN  megoldás elvetette a bürokrata szemléletet, így elvetette a dugódíj bevezetését, helyette érdekmotívált rendszert kínál.

A KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN  koncepció szerint a környező településekről Budapestre vezető utak és a főutak mentén Budapest határához közel Budapest területén hatalmas üzletközpontok létesülnek rengeteg autónak ingyenes parkolási lehetőséget biztosító őrzött gigaparkolókkal.
 
A főbárosba érkezők a gigaparkolókban hagynák autóikat és onnan a 2-5 percenként induló elektromos buszokkal mennének tovább a legközelebbi közlekedési csomópontig. Ahol megoldható ott kötöttpályás közlekedéssel, villamos, HÉV szerelvényekkel jutnának be a városba.
 
Az üzletközpontok területén nem csupán bevásárlóközpontok lennének, hanem számos kisebb-nagyobb üzlet és bankfiókok mellett számos más szolgáltatást nyújtó vállalkozás is.
 
A fővárosba igyekvők leparkolva autójukat az őrzött gigaparkolóban nem fizetnének parkolási díjat és ingyen, rövid idő alatt tudnának elérni a legközelebbi közlekedési csomópontig. Az autóval történő araszolás helyett jóval gyorsabban érhetnének célba. Hazafelé ugyancsak kihagyhatnák a dugót és sokkal gyorsabban jutnának el a parkolóba autójukhoz.

Az üzletközpontban lévő üzletekben bevásárolhatnának, intézhetnék ügyeiket, igénybe vehetnék a szolgáltatásokat, majd autójukba ülve araszolgatás helyett jóval könnyebben és gyorsabban hazajutnának.

Budapesten sok parkolóhely felszabadulna, jelentősen csökkenhetne az utak zsúfoltsága, a környezetszennyezés és a közlekedési dugók jelentős része is megszűnne.

Budapest nem csupán szép, de élhetőbb város lenne.

JOGÁLLAM

A JOGÁLLAM  KIALAKÍTÁSA ...

Hogyan létezhet Magyarországon az európai felfogás szerinti jogállam, amikor a jogállam kialakítása még a Bíróságokon sem fejeződött be?

Dr Solt Pálnak - a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének -  a nyilatkozata a Magyar Nemzet 2001 október elsején megjelent számában:  „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.” 

2001 óta nem született nyilatkozat róla, nincs állásfoglalás arról, hogy a bíróságokon, a bírói karon belül befejeződött, egyáltalán milyen szakaszába ért a jogállam kialalkítása.

Dr. Solt Pál 2001-ben, a rendszerváltás után 11 évvel látta, hogy az igazságszolgáltatásban hatalmas a deficit a jogállam kialakítása, a jogállami normák érvényesülése tekintetében, ezért megszólalt a politika, a jogalkotók reagálását várva. Megszólalását kezdeményezésnek tekintve az eredmény ismert. Nem kapott támogatást. Azóta senki nem próbálkozott hasonló kezdeményezéssel. Így maradt a létező állapot és annak jogállamként való nevesítése. 

Dr. Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnökeként feltehetően lelkiismereti okokból, másrészt az igazságszolgáltatás tisztasága és tisztessége iránti felelősségtől indíttatva megpróbált elindítani egy reformfolyamatot, amely legalább a fiktív jogszabályok kiszűrését, semmissé nyilvánítását eredményezhette volna. Kezdeményezése elhalt, így nincs megoldás a fiktív jogszabályok törlésére, semmissé nyilvánítására.

Megoldás hiánya miatt létezhet Magyarországon a hibrid jogrend, hibrid jogállapot, amikor hatályban vannak a legitim, törvényesen alkotott jogszabályok és hatályban vannak az illegitim, törvényen kívüli jogalkotással létrehozott, pártügyészek, pártbírák által kreált fiktív jogszabályok a koncepciós perek bírósági határozataiban.

A rendszerváltás óta eltelt 34 év alatt a politika és az igazságszolgáltatás felső vezetése is kerülte a magyar igazságügyi rendszer, a magyar igazságszolgáltatás valós helyzetének feltárását és reformok elindítását. 

A politika nem volt hajlandó elismerni, hogy rendszerváltáskor jóvátehetetlennek tűnő hibát követtek el amikor a diktatúra igazságszolgáltatását átemelték a jogállamnak nevezett új rendszerbe és a lényeges változtatások véghezvitele nélkül független hatalommal ruházták fel.

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST NEM ÉRINTETTE A

RENDSZERVÁLTÁS 

Köztudott, Magyarországon egyik napról a másikra, a diktatúra bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága. 

Az a bíróság lett független hatalom birtokosa, amely előzőleg a megfélemlítésen, megtorláson alapuló diktatúra számára a diktatórikus hatalomgyakorlás jogi hátterét biztosította. Ugyanis a párttitkárok nem ítéltek el senkit, ezt parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre.

A diktatúra működéséhez, fennmaradásához a jogi kereteket biztosító bíróság, a meglévő személyi állományával, diktatórikus viszonyokra kialakított szabályzatával, szervezeti struktúrájával, pártállami kapcsolatrendszerével lett a demokratikus jogállam független, negyedik hatalmi ágának birtokosa. 

A jogfolytonosság jegyében nem csupán igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények sokaságát és közhatalommal való visszaélés sorozatait elkövető bírák, ügyészek kerültek át címercserével, mindenfajta vizsgálat, átvilágítás nélkül a demokratikus jogállamba egyik napról a masikra, és lettek a demokratikus jogállam bírái, sőt később jelentős számban ők lettek a bírói, ügyészi szervezett vezetői is,  de több  tízezer politikai okból, politikai leszámolás céljából a diktatúra bírósága által hozott bírósági ítélet is átkerült a jogállam igazságszolgáltatásába és hatályban maradt mintha kompatibilis lenne a demokratikus jogállam jogértelmezésével, jogfelfogásával.

A politikának számolni kellett volna azzal, hogy amikor a diktatúrából egyik napról a másikra demokrácia lesz, akkor  igencsak fura helyzet áll elő, ugyanis a diktatúrában az elnyomás törvény általi kikényszerítésére, a megtorlás, megfélemlítés jogi eszközökkel történő érvényesítésére szakosodott bíráknak hirtelen irányt kell váltaniuk, mi több, azt kell tenniük, ami ellen még az előző napon küzdöttek, a szabadságot, a demokráciát kell szolgálniuk,

A Legfelsőbb Bíróság 2001 évben hivatalban lévő elnöke Solt Pál a rendszerváltás után 11 évvel kudarcként megélve nyilatkozta a Magyar Nemzet 2001 október elsején megjelent számában:  „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.."

Ami miatt lezáratlan ügy az igazságszolgáltatást érintő rendszerváltás, hogy a mai napig nem született olyan állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróság részéről az Igazságügyi Minisztérium részéről, amely kinyilvánította volna, hogy befejeződött a jogállam kialakítása, megtörtént a bírák átvilágítása, garantáltan tiszta multú, feddhetetlen bírák tevékenykednek a magyar bíróságokon, akik esetében nem vethető fel a bűnös pártállami múlt miatti elfogultság, akik nem követtek el a diktatúra idején igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket, akik esetében garantálható, hogy nem voltak pártbírák, nem éltek vissza a bírói hatalommal, akik garantáltan nem zsarolhatók pártállami múlttal.

Az is ismert lehetett a Politika számára, hogy mivel hatályban maradt az összes dikatúra idején született ítélet, bírósági határozat, hatályban maradtak és hatályban vannak azok az ítéletek is , amelyekben a demokrácia, a szabad választás miatti kiállás, tüntetés vagy a kapitalizmus dícsérete miatt ítéltek embereket börtönbüntetésre és kobozták el vagyonukat.

Ebből következően a mostani magyar demokráciában, jogállamban, kapitalista rendszerben hatályban vannak azok a bírósági határozatok amelyekben a diktatúra idején a demokrácia melletti kiállás és kapitalizmus, piacgazdaság dícsérete miatt ítéltek el valakit és ennek jogkövetkezményei ma is érvényesek, és nem valószínű, hogy a határozatot kérelemre megsemmisítik.

Ilyen lett a magyar jogállam..

Ebben a magyar jogállamban azok akik a diktatúra idején szót emeltek azért, hogy a jelenlegi demokrácia bekövetkezzen, ezért a mostani demokráciában büntetett előéletűek, ennek hátrányos jogkövetkezményeit egész életükben viselik, nem juthatnak jól fizető felelősségteljes állásokhoz, vezető pozícióhoz, mert ott feltétel a büntetlen előélet.

Ami megdöbbentő, hogy a hatalom 34 éve nem akar változtatni ezen az ellentmondásos jogsértő, józan ésszel elfogadhatatlan állapoton.

HIBRID JOGREND, HIBRID JOGÁLLAPOT 

Az Alaptörvény kimondja: (1)  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. "

A hibrid jogrend és hibrid jállapot jellemzője a törvényes és a törvénytelen vagy inkább törvénysértő együttléte, együttes halmaza, amikor a törvényes és törvénysértő ítéletek, bírósági határozatok egyaránt hatályban vannak és mindegyik jogkövetkezménye érvényben van.  Elfogadhatatlan, hogy a hatalom képviselői, akik változtathatnának ezen nem akarnak változtatni, szerintük ez a jogállam, így teljesül a jogbiztonság.

Vannak, mert maradtak megválaszolatlan kérdések:

A nemzet akaratából a jog uralmán alapuló állami berendezkedésnek hogyan lehetett része változtatás és személycserék nélkül, átvilágítás és az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények felderítése, tisztázása nélkül a diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez mint jogalkalmazó a jogi kereteket biztosító bíróság, a diktatúrából a demokráciába érintetlenül átemelt bíróság?

A diktatúra idején a bíróság az elnyomó hatalmi gépezet legfontosabb egysége volt. A diktatúra bírósága kötelezően végrehajtotta az állampárt utasításait, noha azok számos esetben az akkori hatályos törvényekkel ütköztek, mi több, megvalósították az akkori törvények szerinti igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, így pl. a hivatali visszaélés, mentőkörülmények elhallgatása és hamis vád tényállásait.

Az Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatná hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. Erre kirívó példaként említhető, amikor a Kúria konkrét kérelem esetén sem indította meg az Alaptörvény által előírt megsemmisítési eljárást, hanem elutasította a megsemmisítésre irányuló kérelmet és továbbra is hatályban tartotta a fiktív jogszabályokat alkalmazó kérelemben megjelölt másodfokú bírósági határozatot.

Magyarország Igazságügyi Minisztériuma az elmúlt évben bejelentett két konkrét alaptörvénysértés esetében sem indította el az alaptörvénysértés kivizsgálását, az alaptörvényellenesség vizsgálatát.

A kérelmet benyújtó a Bíróságtól kéri keresetében, hogy a Bíróság kötelezze az Igazságügyi Minisztériumot az Alaptörvény betartására.

Ez a magyar jogállam. Ilyen a magyar jogállam.

MIÉRT ALKALMAZTAK FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT?

Magyarországról azt írták nyugaton, hogy a kommunizmus legvidámabb barakkja, amit Kádárék azzal is megtoldottak, hogy itt már nincsenek politikai perek és a magyarok szabad választáson is Kádárra szavaznának. A nyugattól felvett nagy hitelek időszakában rosszul jött volna ha a nyugati sajtóhoz akár egy politikai perről szóló információ eljut, főként ha annak alapja valamiképpen a diktatúra témájához kapcsolódik.

Már nem titok, Magyarország a nyolcvanas évekre fizetésképtelenné vált. Brezsnyev nem adott pénzt, maradt a Nyugat, a Valutaalap, Világbank. Egyetlen politikai perről szóló hír is elvághatta volna a nyugati segítséget.

Erről egy visszaemlékezés:

" Az igaz, hogy 1982-ben Magyarország gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. Kádár hiába ment Brezsnyevhez, hogy pénzt kérjen, nem kapott, és akkor beléptünk a Valutaalapba meg a Világbankba. Egyértelmű volt, hogy a velünk nem túl barátságos ,,testvérországok”, az NDK, Csehszlovákia ott fog minket mószerolni Moszkvában, ahol csak ér. ,,Igen, akkor kérte fel a titkosszolgálat Medgyessy Pétert, hogy a Pénzügyminisztériumban figyeljen arra, hogy a testvéri titkosszolgálatok ne férjenek hozzá semmilyen olyan adathoz, ami ártana az országnak” – mondta Lendvai Ildikó. "

" 1982-ben annyira nem volt pénz a Magyar Nemzeti Bankban, hogy motoros rendőrök hozták fel a Nemzeti Bankba az aznapi devizabevételeket. Na, és az külön megér egy fejezetet, hogy amikor végül Moszkva bólintott, Fekete János, a Nemzeti Bank akkori alelnöke úgy intézte belépésünket, hogy az amerikai-magyar-zsidó bankároktól szedte össze azt a pénzt, amit be kellett fizetnünk. Az egyik ablaknál aztán amikor kirámolta a táskájából a pénzt, átment a másik ablakhoz, és felvette az első hitelt, ami megmentett minket. "

" Apró kitérő: 2006-ban, március 15-én kitüntetéseket osztogattak, és Sólyom László köztársasági elnök, amikor Fekete Jánosnak átadta a Köztársasági Érdemrend valamelyik fokozatát, nem volt hajlandó kezet fogni vele. Ha jól emlékszem, a TV2, Mokka című műsorában Kumin Ferenc, Sólyom sajtófőnöke volt a vendégem, és azt nyekeregte el, hogy az elnök úr már megbánta, hogy nem fogott kezet Fekete Jánossal, mert nem tudta, hogy ő volt az, aki megmentette a pénzügyi csődtől az országot. "

Csakhogy politikai perek, koncpciós perek nélkül nem lehetett diktatúrát csinálni, diktatúrát működtetni, az a megfélemlítés, megtorlás helyett a megengedés látszatát, példázatát jelentette volna. Még a nyolcvanas évek második felében is voltak politikai perek.

Nem szűntek meg a politikai ügyek és emiatti leszámolások, megtorlások de ki lett adva, hogy ezeket már köztörvényes pereknek kell álcázni.

Az MSZMP KB jogi ügyekkel foglalkozó titkársága részletesen kidolgozta miként kell kezelni ezeket az ügyeket, miként kell eljárni, hogy a politikai okok miatti felelősségrevonás köztörvényes pereknek álcázott koncepciós perek révén történjen. Erre ki kell választani az alkalmas, megbízható, rendszer iránt elkötelezett bírókat, ügyészeket, fel kell készíteni őket és az ügy szolgálatáért előjogokat kell biztosítani számukra.

Az állampárt központi bizottságánál külön szervezeti egység foglalkozott a koncepciós perek módszertanával. A bírákat, ügyészeket a központi módszertan alapján készítették fel az állampárt jogász káderei, hogy miként kell eljárni koncepciós perekben. A hetvenes évek második felében gyakran, a nyolcvanas években pedig szinte általánosságban alkalmazott gyakorlattá vált a fiktív, kitalált, nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények és nemlétező bizonyítékok, hamis tanúvallomások alkalmazása, mivel jogsértések kellettek az a koncepciós perekben hozott ítéletekhez.

Szabály volt, hogy nem kell időt fecsérelni a jogsértések, szabálytalanságok felkutatására, mert az csak időpocsékolást jelent és nem hoz eredményt. A tapasztalat azt mutatja, hogy betartják a jogszabályokat, inkább csak tévedésből keletkező jogsértéseket lehet találni vagy véletlenből adódó szabálysértések vannak. Hosszú, sok időt igénylő vizsgálattal sem lehet a pártvezetés által megjelölt súlyú ítélethez elegendő jogsértést, szabálytalanságot találni, ezért bele sem érdemes kezdeni, mert így a cél nem teljesíthető.

Az állampárt jogász káderei eleve arra készítették fel a koncepciós perekben eljáró ügyészeket, bírákat, hogy a koncepciós perekben fiktív, nemlétező jogszabályokat kell alkalmazni és fiktív, nemlétező szakértői véleményekre, nemlétező bizonyítékokra hivatkozva, hamis tanúkat bevonva kell a bizonyítást lefolytatni. Így érhető el a kívánt eredmény, ez a módszer jelenthet garanciát arra, hogy viszonylag rövid idő alatt teljesíthető legyen a párt által meghatározott súlyú büntetést kiszabó büntetőeljárás lefolytatása.

A koncepciós perekben eljáró ügyészeket pártügyészeknek, a koncepciós perekben eljáró bírákat pártbíráknak nevezték. Ez abban az időben rangot, kiemelt státuszt jelentett. Nekik joguk volt az elkobzott javak, ingatlanok, autók, festmények, bútorok, szőnyegek zárt körű árverésén, értékesítésén részt venni, ahol töredék áron juthattak hozzá ezekhez.

A koncepciós perekben alkalmazott fiktív, kitalált, nemlétező jogszabályoknak nem volt jogszabályhelye, szövege, ezek csak a hivatkozás szintjén léteztek, de ezekre hivatkozva állapították meg a jogsértést és minősítettek jogsértőnek cselekményeket. A nemlétező szakértői vélemények, nemlétező szakértői számítások szintén csak a hivatkozás szintjén léteztek, nem volt szerzőjük, megnevezésük, címük, azonosítási számuk, iratszámuk, nem voltak megtalálhatók az iratanyagban, de ezekre hivatkozva minősítették a cselekményeket és ezekre hivatkozva állapították meg a kár összegét, ami alapot jelentett a büntetés kiszabásához.

A magyar igazságszolgáltatás a fiktív jogszabályok alkalmazását és hatályban tartását jelenleg is jogszerű eljárásnak tekinti, ezt a Legfelsőbb Bíróság végzései, a Legfőbb Ügyészség törvényességi vizsgálatairól készült határozatok igazolják..

 IDÉZETEK A RENDSZERVÁLTÁS TITKOS FORGATÓKÖNYVE című könyv DIKTATÚRA fejezetéből:

/ A DIKTATÚRA  című írás alapanyaga az a Baranyai József által 1982-ben megfogalmazott definíció ami leírja a kádári időszak diktatúrájának lényegét és működési mechanizmusát, ami később etalon lett a diktatúra meghatározására. Emiatt Baranyai Józsefet a kádári diktatúra megtorlásként egy évig egy rendőrségi pincében tartotta fogva politikai fogolyként embertelen körülmények között.. /

" Vitathatatlan tény, hogy a diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. "

" Az állampárt vezetői, a diktatúra hatalomgyakorlói közvetlenül nem ítéltek el senkit, ezt helyettük, parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre. Mivel a bírói hatalom stratégiai pozíciót jelentett a diktatúra hatalomérvényesítésében, ezért olyan jogászokat választottak és neveztek ki bíráknak, akik megbízható, elkötelezett hívei és kevés kivétellel tagjai is voltak az állampártnak, akik vonakodás nélkül, maradéktalanul végrehajtották az állampárt utasításait. Egy a törvények betartását a pártutasítások elé helyező bíróság ellehetetlenítette volna a diktatúrát éltető megtorlás és megfélemlítés igazságszolgáltatáson keresztül történő érvényesítését, ez pedig a diktatúra megroppanásához, bukásához vezetett volna. "
" Amikor a diktatúrából egyik napról a másikra demokrácia lesz, akkor  igencsak fura helyzet áll elő, ugyanis az elnyomás törvény általi kikényszerítésére, a megtorlás, megfélemlítés jogi eszközökkel történő érvényesítésére szakosodott bíráknak hirtelen irányt kell váltaniuk, mi több, azt kell tenniük, ami ellen még az előző napon küzdöttek, a szabadságot, a demokráciát kell szolgálniuk. "

" A diktatúra idején a bíróság az elnyomó hatalmi gépezet legfontosabb egysége volt. A diktatúra bírósága kötelezően végrehajtotta az állampárt utasításait, noha azok számos esetben az akkori hatályos törvényekkel ütköztek, mi több, megvalósították az akkori törvények szerinti igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, így pl. a hivatali visszaélés, mentőkörülmények elhallgatása és hamis vád tényállásait. "

" A bírák többsége a diktatúrában is köznapi ügyekkel foglalkozott, köznapi polgári peres vagy büntetőügyekben ítélkezett, e fejtegetések kapcsán nem is róluk van szó. Volt azonban egy kisebbség, amelynek feladata a diktatúra akaratának, erejének jogi eszközökkel történő érvényesítése volt. Őket igen alapos szelekció révén választották ki, kevés volt a hatalommal való együttműködés szándéka, az erre vonatkozó kinyilatkoztatás. Jóval több kellett ennél, igazi elkötelezettségre, elhivatottságra volt szükség a párt, a párt politikája és az eszme iránt. 

Kádár félreérthetetlenül kimondta: " A büntetőpolitika a párt politikájának részét képezi, amely az ügyészségeken, bíróságokon keresztül érvényesül. A büntetőpolitika feladata, hogy a párt politikájának érvényre juttatását kikényszerítse. "

JOGÁLLAM  

Általános értelmezés szerint ott van jogállam ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll. A jogszabály, a jogszabály érvényessége,  a jogállam, a jogbiztonság fogalmát alaptörvény, alkotmány kell, hogy rögzítse.

Magyarországnak 2012-ig olyan alkotmánya volt, amelyben nem szerepelt a jogszabály meghatározása, a jogszabály érvényességének feltétele.  / A jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet nem a törvényes eljárási rendben alkottak meg /

Magyarországnak jelenleg olyan Alaptörvénye van, amiben nem szerepel a a JOGBIZTONSÁG meghatározása, amiben nem szerepel a JOGÁLLAM meghatározása. / A jogbiztonság általános érvényű megfogalmazása: " A jogbiztonság megköveteli a jog egésze, annak részterülete és az egyes jogszabályok világosságát, egyértelműségét, kiszámíthatóságát és előreláthatóságát azok számára, akiktől a norma hatályba lépését követően a szabály betartását, jogkövető magatartást várunk el, tehát a norma címzettjei számára. A jogbiztonság léte nélkülözhetetlen a jogállamiság megvalósulásához."

Magyarországon jelenleg a BÍRÓSÁG a becslések szerint 30-40 ezer fiktív alaptörvényellenes jogszabályt alkalmazó bírósági határozatot tart hatályban. Amíg az alaptörvényellenes jogszabályok hatályban vannak nem lehet jogállamról beszélni Magyarországon. Magyarországon jelenleg nem büntetik, nem szankcionálják a fiktív jogszabályok alkalmazását, hatályban tartását. Az IM elutasítja az alaptörvényellenes jogszabályok alkalmazásának kivizsgálására vonatkozó kérelmeket, elutasítja az ilyen jellegű alaptörvénysértések kivizsgálását.
/ Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.  Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés. /

ÚJ RENDSZERVÁLTÁS

Az  ÚJ RENDSZERVÁLTÁS első törvénye a Jogbiztonság meghatározása legyen.

Az  ÚJ RENDSZERVÁLTÁS második törvénye az alaptörvény megsértése miatti megfosztás kiterjesztése legyen.

/ Magyarországon addig nem lesz jogállam amíg a törvények betartásáért, betartatásáért legfőbb felelősök következmények nélkül megsérthetik az alaptörvényt, olyan fiktív jogszabályokat alkalmazhatnak és tarthatnak hatályban, amik nem törvényes eljárási rendben jöttek létre, nem hirdették ki és nem helyezték hatályba azokat. /

Az ALAPTÖRVÉNY Magyarország jogrendjének alapja.

Aki mint

legfőbb ügyész,
Kúria elnöke,
igazságügyi miniszter,
köztársasági elnök,
ügyész,
bíró 

megsérti az alaptörvényt alkalmatlan és méltatlan a magyar jogállam szolgálatára ezért ennek következménye a hivataltól való megfosztás legyen.

Aki mint

bíró fiktív, alaptörvényellenes jogszabályt alkalmaz, hatályban tart,
mint ügyész, bíró, ügyészség, bíróság vezető beosztásban lévő alkalmazottja, igazságügyi minisztérium vezetője, döntést hozó hivatalnoka közreműködik fiktív jogszabály alkalmazásában, hatályban tartásában,  hallgatással, intézkedés elmulasztásával támogatja azt

alkalmatlan arra, hogy jogászként a magyar jogállamot szolgálja, ezért őt határozott időre vagy véglegesen tiltsa el a bíróság a jogászi hivatás gyakorlásától.

Az ÚJ RENDSZERVÁLTÁS nem hagyja figyelmen kívül, hogy az  Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatja hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

Az ÚJ RENDSZERVÁLTÁS nem kerülheti meg, hogy rendezze az igazságügy, az igazságszolgáltatás anomáliáit, az Alaptörvény hiányosságait.

Nem folytatható a jelenlegi állapot, hogy csak a kinyilatkoztatások szintjén létezik a jogállam, a jogbiztonság, az alapvető jogok és uniós jogok érvényesülése, hogy valójában hibrid jogállapot a jellemző, amikor egyaránt hatályban vannak törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályok és hatályban vannak azonosító adat nélküli kitalált, fiktív jogszabályok.

Nem folytataható, hogy az IM elutasítja az alaptörvényellenes jogszabályok alkalmazásának, hatályban tartásának kivizsgálására vonatkozó kérelmeket, elutasítja az ilyen jellegű alaptörvénysértések kivizsgálását.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST ÉRINTŐ  SZERVEZETI  VÁLTOZÁSOK  

Ahhoz, hogy Magyarországon általános értelemben létezzen a jogállam, a magyar igazságszolgáltatás minden területén alkalmazzák a jogállam alapvető normáit jelentős szervezeti és személyi változtatásokra van szükség. 

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE  

Amikor a jog alkalmazása során már nem elsődleges tényező a jogállam és a jogállamiság érvényesülése, az egyenlő elbánás, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az alaptörvény előírásainak szigorú betartása, amikor  bírák, ügyészek fiktív jogszabályokat kreálhatnak és tarthatnak hatályban bármilyen hosszú ideig következmények nélkül, amikor  bírósági eljárás,  vagy ügyészségi vizsgálat során a jogsértések sokaságát eltűrni kénytelen állampolgároknak nem áll módjukban, hogy érvényesüljön az alkotmány, az alaptörvény, a jogállam biztosította jogorvoslat akkor szükségessé válik egy olyan új független ügyészi szervezet felállítása, amely képes arra, hogy a jog uralmát képviselve az igazságszolgáltatás kontrolljaként valóban a törvényesség legfőbb őre legyen.

A különleges ügyek ügyészségének - Különleges Ügyészségnek -  egyik fő feladata az igazságszolgáltatás átvilágítása, igazságszolgáltatás elleni bűncslekmények, bírói, ügyészi tevékenység során elkövetett hivatali visszaélések feltárása lenne.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE SZERVEZETI  FELÉPÍTÉS

A különleges ügyek ügyészségének három szervezeti egysége lesz.

1./ Az igazságszolgáltatást érintő, a bírósági eljárásokban, ügyészségi eljárásokban észlelt illetve bejelentett jogsértések, főként büntető anyagi jogsértések, eljárási szabálysértések kivizsgálása. A tisztességes bírósági eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása. A jogállami normák betartásával kapcsolatos panaszok, bejelentések, jogorvoslati kérelmek kivizsgálása. A jogállami normák folyamatos ellenőrzése az igazságszolgáltatásban.

2./ Hatóságok törvényességi felügyelete, ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések kivizsgálása. A közpénz, közvagyon sérelmére elkövetett jelentős ügyek vizsgálata. A jelentős, kiemelt korrupciós ügyek vizsgálata. Az államszervezetben, államigazgatásban kiépült korrupciós hálózatok, összefonódások, módszerek feltárása, felderítése, vizsgálata.

3./ A rendszerváltás előtti koncepciós perekben alkalmazott csalárd módszerek vizsgálata. A kádári igazságszolgáltatásban a pártutasításra nemlétező jogszabályokat, nemlétező szakértői véleményeket, nemlétező bizonyítékokat előírásszerűen alkalmazó pártügyészek, pártbírák nyilvántartási listáinak felkutatása. A koncpeciós perek indítására utasítást adó állampárti dokumentumok, feljegyzések, anyagok felkutatása.

A Különleges Ügyészség Hivatala független a Legfőbb Ügyészségtől. A Különleges Ügyészség jogosult vizsgálni a Legfőbb Ügyészség tevékenységét és törvénysértés észlelése vagy bejelentése esetén eljárni.

A Különleges Ügyészség Hivatala nagy számú korrupciós ügy vizsgálata során új szervezeti felállást alkalmazhat, 5-10 főből álló ügyészi csoportok felállításával. Egy ügyészi csoport vezetője az ügyészi gyakorlattal rendelkező csoportvezető ügyész, tagjai pedig az ügyész irányításával elkőkészítő tevékenységet végző jogászok.

Az ügyészi csoportok feladata főként a Korrupcióellenes Hivataltól beérkező jelentős mennyiségű anyag feldolgozása. Az ügyészi csoportok az átlagosnál jóval nagyobb leterhelés miatt kiemelt bérezésben részesülhetnek.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK BÍRÓSÁGA  

A különleges ügyek bíróságának bírói tanácsába kerülő bírákat a pártatlanság, elfogulatlanság, szakmai felkészültség, feddhetetlenség alapkövetelményeinek figyelembe vételével az országgyűlés erre kijelölt bizottsága választja ki.

A különleges ügyek bírói tanácsának bírái államtitkári szintű besorolásra érdemesek. Bérezésük a maximális feddhetetlenség és kivételes alkalmassággal arányos mértékű lesz.

A kiválasztás során a jelölt pályázatának megismerése mellett sor kerül a személyes meghallgatásra és a jelöltre vonatkozó adatgyűjtés során összeállt anyag alapos áttanulmányozására is.

A különleges ügyek bírósága dönt a bíróságokon, ügyészségeken feltárt törvénysértések miatt emelt vádat követő bírósági eljárásokban, a hatóságoknál észlelt súlyos törvénysértések, hivatali visszaélések ügyeiben és az államigazgatásban, államszervezetben észlett és feltárt korrupciós hálózatok szervezőinek, résztvevőinek, érintettjeinek ügyeiben is

KORRUPCIÓELLENES FELLÉPÉST ÉRINTŐ  SZERVEZETI  VÁLTOZÁSOK 

ÁLLAMI  SZÁMVEVŐSZÉK  

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata  a közpénzek felhasználásának,  a közvagyon kezelésének ellenőrzése. A Számvevőszék feladata a kormányváltást követően kiegészül, kibővül a korrupcióellenes tevékenységgel, amely szervezeti változásokat von maga után.

Az Állami Számvevőszék fontos szervezeti egysége lesz a korrupcióellenes tevékenységnek. A korrupció felszámolásában, visszaszorításában jelentős szerepet a kap a Számvevőszék három új igazgatósága.

Az Állami Számvevőszék közvetlen kapcsolatba kerül a kormányváltást követően létrehozandó Korrupcióellenes Hivatallal. A Korrupcióellenes Hivataltól érkező anyagok szakmai alapon történő átvizsgálása után  a Számvevőszék illetékes szervezeti egységeinél hozzák meg a döntést, hogy szükség van eljárás indítására, büntetés kiszabására vagy az ügy továbbítására más hatósághoz.

Az Állami Számvevőszék keretében létrejön az állami és uniós támogatások felhasználását ellenőrző és vizsgáló igazgatóság, létrejön a közbeszerzéseket, közpénzből finanszírozott beruházásokat vizsgáló, ellenőrző igazgatóság.

A harmadik új szervezeti egység a korrupcióellenes igazgatóság lesz, amely intézményi szinten, például kormányhivataloknál vizsgálja a korrupciós érintettséget, fertőzöttséget, azt, hogy érzékelhető-e  rendszerszintű korrupció jelenléte az állami hivatalokban, a közbeszerzési döntőbizottságokban.

KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  

A kormányváltást követően az egyik legfontosabb feladat a fejlődéstől a pénzt elszívó, elburjánzott, szinte mindent átszövő korrupció elleni fellépés intézményi hátterének megteremtése kell, hogy legyen. A korrupció elleni harc központi szervezete a KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL lenne. A KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL  élén az elnök állna miniszteri rangban.

A KH - KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL - hozzáférne minden állami adathoz, amely a korrupciós érintettség vizsgálatához szükséges. Külön igazgatóság foglalkozna a közbeszerzések, az állami támogatások, az uniós támogatások, állami és uniós pénzekből finanszírozott beruházások /túlszámlázások/ korrupciós érintettségének vizsgálatával.

A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL - KH - egyik legfontosabb szervezeti egysége a Vagyonfelügyeleti Igazgatóság lenne. A Vagyonfelügyeleti Igazgatóság biztosítaná az eljárás alá vont és eljárás alá vonandó vagyonok esetében a vagyonfelügyeletet vagyonbiztosok kinevezésével.

A KH létrejöttét követően a már meglévő adatbázisokból dolgozna. A rendelkezésre álló adatbázisok közül valószínűen a legnagyobb és legrészletesebb a  Hadházy Ákos országgyűlési képviselő birtokában lévő adatbázis. A KH vásárolna a korrupciós érintettség felderítéséhez használható adatbázisokat, adatcsomagokat, így például az ÁTLÁTSZÓ birtokában lévő adatbázist és hírportálok birtokában lévő adatbázisokat, kisebb adatcsomagot. Ezek létrehozására jelentős időt, energiát munkát fordítottak. Egy ilyen adatbázisban lévő információk felkutatása, feldolgozása, rendszerezése a KH oldaláról nézve sokkal többe kerülne mint a kész adatbázisok megvásárlása.

A KH-hoz érkező korrupciót vagy csalást, törvénysértést, túlszámlázást, vesztegetést feltáró bejelentések mellett, a rendőrséghez, ügyészséghez, más hatósághoz, szervekhez érkező bejelentésekről is másolatot továbbítanának a hivatalhoz, mert az elemzéshez kapcsolódó adatokat itt lehet a legkönnyebben elérni.

A  KH feldolgozná az adatbázisokban lévő információkat, elvégezné a szükséges vizsgálatokat és hasonlóan elvégezni a vizsgálatokat, elemzéseket a hivatalhoz beérkező bejelentések és máshonnan továbbított bejelentések alapján is. A  KORRUPCIÓELLENES HIVATAL ezt követően a megállapításait a javasolt intézkedéssel együtt továbbítaná az erre alkalmasnak ítélt szervezethez, így a rendőrséghez, a számvevőszékhez, a területi ügyészséghez, a főügyészséghez vagy a különleges ügyész hivatalához. A KH olyan mértékben előkészített anyagot adna a nevezettek részére, amelyek alapján gyorsan és hatékonyan lefolytatható lenne az eljárás és sor kerülhetne a KH által javasolt illetve a nevezettek által törvényesnek látott intézkedésekre.

A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL feladata az állam tulajdonában lévő adatokhoz való hozzáférés birtokában, a lefolytatott vizsgálatok ismeretében a korrupciós érintettség felderítése, megállapítása lenne. Ugyanakkor a KORRUPCIÓELLENES HIVATAL nem hozna döntést, csak javaslatot tenne eljárásra, intézkedésre, és jól előkészített anyagot továbbítana a döntésre, eljárásra jogosult szervekhez. Ez garantálná a törvényességet és a jogállami normák érvényesülését, ugyanakkor biztosítva a korrupció felderítését, a korrupció elleni hatékony fellépést.

KORRUPCIÓS BÍRSÁG

A korrupcióellenes  intézkedések egyik leggyakrabban alkalmazott eleme lenne a korrupciós bírság. A  KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  minden közpénz, állami, önkormányzati és uniós pénz felhasználójától kérhetne tájékoztatást, kimutatást, jelentést a felhasználásról - legyen az támogatás, közpénzből finanszírozott beruházás, juttatás, közbeszerzés -  10 vagy 15 évre visszamenően. A teljesítés elmulasztása, hiányossága bírságolható. A felhasználás bizonylatolásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok ugyancsak súlyos bírságot vonhatnak maguk után. A korrupciós bírság mértéke a nem a megjelölt célra használt közpénz esetében a összeg teljes mértékét is elérheti.

A korrupciós bírság bevezetésére lehetőséget nyújtó bírságolás új rendszerét és kultúráját az Orbán-kormány teremtette meg, így a korrupciós bírság bevezetésével nem járatlan, hanem kitaposott úton lehetne haladni. A korrupciós bírság kiterjedhetne a korrupció felderítését segítő kötelező adatszolgáltatásra, pontosabban annak elmulasztására, hiányosságára, a feltételezés szerint korrupcióval érintett támogatás, egyszerűbben pénz felhasználásának bizonylatolására illetve annak hiányosságaira, a felhasználás céljainak teljesítésére illetve nem teljesítésére és más hasonló jellegű tényezőkre.

Ami a bírságolás mértékét, a korrupciós bírság lehetséges mértékét illeti, ugyancsak az Orbán-kormány e körben alkalmazott gyakorlata lehet az irányadó. Amikor elindult a nemzeti trafikok működése és betiltották a kis boltokban a cigaretta és a dohánytermékek árusítását, akkor lépett hatályba az a rendelkezés, ami 500 millió forintot jelölt meg a bírság felső értékeként, amennyiben egy kisbolt akár egy doboz cigarettát eladna engedély nélkül. Ha a maximum ezer forint értékű egy doboz cigaretta engedély nélküli árusítása esetében a bírság felső határa 500 millió forintban lett megállapítva, akkor ebből kiindulva a korrupciós bírság felső határa 5 milliárd vagy inkább 50 milliárd forint is lehet.

Az ilyen bírságolás illetve ennek szabálya végigjárta az összes utat, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is rendben lévőnek találta, így ez ilyen szempontból sem támadható.

A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  tevékenysége bizonyos értelemben  adott időszakban felfutó, majd az adatbázisok, bejelentések jelentős részének feldolgozása után visszaeső szakaszt mutatna. A létszám tekintetében lenne egy főállású alkalmazottakból álló szegmens, lenne jelentős számú gazdasági képzettségű, könyvelési, számviteli  gyakorlattal rendelkező nyugdíjast foglalkoztató szegmens, és lenne  számos bedolgozót,  számvitelhez értő vállalkozást bevonó szegmens.

Lennének megyei igazgatóságok és területi részlegek.  Jelenleg is folynak szakértői elemzések arról, hogy mekkora lehet az összeg nagysága, mely esetében jogosan felvethető a korrupciós érintettség.  Ami már most biztos, ennek átvizsgálása hatalmas munkát jelent.

MAGYAR NEMZETKÖZÖSSÉG  

124 év után már bizonyosság, hogy Trianon sebei soha nem gyógyulnak. Az önsajnálat és acsarkodás helyett megoldásra van szükség! Ha létezik megoldás? Megoldás kell, amelynek nem része a gyűlölet, az ellenségeskedés.

A múlt nem állítható vissza! A választható út a jövőbe vezet.

De létezik egy másik érv, másik tény is. Mióta Magyarország az EU tagja lett számosan kelnek útra, telepednek le az anyaországon kívül, mert boldogulásuk így diktálja. Ők magyarok akarnak maradni, noha egy másik kultúrában, más körülmények között élik jövőbeni mindennapjaikat.

Visszafordíthatatlan és egyre erősödő folyamat, hogy mind többen keresik majd szabad akaratukból másutt a boldogulás lehetőségét.

Ezért, meg Trianon miatt, egy új, a világon mindenütt jelenlévő magyar nemzetalakzatra, egy globális magyar nemzetformációra van szükség.

Olyan, politikai orientációtól, hitbéli hovatartozástól független új nemzetalakzatra van szükség, amely globális szervezeti keretet biztosít a nyelvük, kultúrájuk alapján magukat magyarnak vallók, és ez alapján összetartozást vállalók számára.

Az akarati és cselekvési közösség szabadon választható formájában jelenlétet vállalók alkotják majd azt a magot, azt a vonzást eredményező tömeget, amely az idők során magához húzza és megtartja a világ magyarságának jelentős részét.

Azok jelentik majd a magyarságot éltető új globális magyar nemzetalakzat, a Magyar Nemzetközösség építőköveit, akik – bárhol is éljenek a világon – magyarságuk, nyelvük, kultúrájuk alapján önként vállalják az összetartozást, megteremtik az összetartozást intézményesítő szervezetek anyagi forrásait és működési rendszerét.

A Magyar Nemzetközösség lehet a világon az első, az összetartozást szabad akaratuk alapján vállaló egyénekből szerveződő globális nemzetalakzat, amely az egész világra kiterjedő szervezeti keretet biztosít a nyelvük, kultúrájuk alapján összetartozást vállalók számára.

A Magyar Nemzetközösségnek nem lesz területe, de lesznek intézményei, kórházai, egyetemei, nyugdíjas otthonai, szállodái, üdülői és vállalkozásai.

A Magyar Nemzetközösség a magyar nyelv, a magyar kultúra megtartásán túl segítséget nyújt az egyéni és csoportos boldogulás különböző modelljeinek megvalósításában.

Az új nemzetalakzat szervezeti kereteiben a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás számos formája és lehetősége létezik majd a Föld különböző részein élő magyarok között, a gazdasági tevékenység, a kultúra, az utazás, az üdülés vonatkozásában egyaránt.

A Magyar Nemzetközösség fontos célja lesz, hogy a magyarok számára az általános jólét, a magas fokú szociális gondoskodás, a világ élvonalához sorolható egészségügyi ellátás, a nívós oktatás és kultúra jelentse az elérhető állapotot és ne a szűkölködés, a kilátástalanság legyen a meghatározó.

Az új globális magyar nemzetalakzat, a Magyar Nemzetközösség anyagi bázisát egyrészt a különböző országokban élő tagok alapítványi befizetései adják, amelyeket a helyi törvények szerint levonhatnak az adójukból, másrészt az új nemzetalakzat helyi és központi szervezeteit, azok programjait, célkitűzéseit támogató bankok, gazdasági társaságok, magánszemélyek adományai növelik, harmadrészt pedig az új globális magyar nemzetalakzat által létrehozott és működtetett bankok, szállodák, szolgáltató létesítmények, áruházak és egyéb gazdasági tevékenységet folytató létesítmények bevételeiből származó haszon egészíti ki.

Az új globális magyar nemzetalakzat egyik fő célja a magyar nyelv és kultúra ápolása, amiben fontos szerepez játszhat a Magyar Színészek Világtársulata, amely a különböző földrészeken élő magyarok számára – a világot járva – tart magyar nyelven előadásokat.

A tehetséges magyar fiatalok a Magyar Nemzetközösség ösztöndíjait megpályázva tanulhatnak a világ különböző egyetemein, főiskoláin, ilyen ösztöndíjjal folytathatnak szakmai gyakorlatot Európában, Amerikában vagy Ausztráliában.

A Magyar Nemzetközösség kereteiben megvalósuló programok segítik az összetartozást, a közösségbe való tartozást vállaló fiatalokat az életút megkezdésben, az érvényesülés különböző módozataiban, a rászorulókat pedig a krízishelyzetek megoldásában, a felemelkedésben.

A Magyar Nemzetközösség telefonkönyvét fellapozva megkereshető az európai, amerikai vagy ausztráliai magyar hotelek telefonszáma, címe, ahol magyar nyelven kapható felvilágosítás, ahol a nemzetalakzat közösségének tagjai kedvezményes áron kaphatnak szállást, ellátást.

A Magyar Nemzetközösség által a világ különböző részein működtetett nyugdíjas otthonok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a felelős gondoskodás békés, nyugodt öregkort biztosítson az új nemzetalakzat nyugdíjalapjaihoz tartozók számára, és arra is, hogy az e körbe tartozó nyugdíjasok évente akár a tengerentúlon, Amerikában vagy Ausztráliában lévő otthonokban, üdülőkben is eltölthessenek néhány hetet.

Az új nemzetalakzat közösségébe tartozók számára természetes lesz, hogy szabadságukat a világ számos helyén található – a Magyar Nemzetközösség által működtetett – üdülőcentrumok valamelyikében töltsék, ahol otthon érezhetik magukat, anyanyelvi közösségben lehetnek, kedvezményesen üdülhetnek.

A Magyar Nemzetközösséghez tartozó vállalkozók, üzletemberek számára az üzleti kapcsolatteremtés számos új módozata létezik, így a közösség telefonkönyvében és cégregiszterében történő tájékozódástól az új nemzetalakzat gazdasági információs rendszere által nyújtott szolgáltatásokig, de segíti őket a Magyar Nemzetközösség kapcsolatrendszere és befolyása is.

A Magyar Nemzetközösség gazdasági stratégiája, a jövedelemtermelő gazdasági koncepciók és pénzügyi konstrukciók biztosítják a nemzetközösség körébe tartozók számára az általános jólét, a magas fokú szociális gondoskodás, a világ élvonalához sorolható egészségügyi ellátás, a nívós oktatás és kultúra fedezetét. 

Az új nemzetalakzat kilenc kormányzóságában, Európában és a tengerentúlon több kórház és szanatórium működik, ahol a világszínvonalú orvosi ellátás mellett a magyar nyelvű kommunikáció is biztosított lesz a közösségbe tartozók számára.
A kilenc kormányzóságból álló új globális nemzetalakzat élén a szövetségi gyűlés által választott nádor áll. Az európai és tengerentúli kormányzóságok élén pedig a választott kormányzók állnak.

A Magyar Nemzetközösség az összetartozást vállaló magyarok számára az egymásra találás új lehetőségét jelenti, önként, szabadon vállalható, szellemi, akarati, cselekvési közösség létrehozását, működtetését és nem utolsósorban az összetartozásból adódó biztonság érzetét.

Baranyai   József

MILYEN LEGYEN A JÖVŐ MAGYARORSZÁGA?  

 

BARANYAI JÓZSEF AZ  ELLENZÉKI SZÖVETSÉG VEZETŐJE:

MAGYARORSZÁG OLYAN HELY LEGYEN  AHOL  TERMÉSZETES ÁLLAPOT A DEMOKRÁCIA, A SZABADSÁG, A TISZTESSÉGES MEGÉLHETÉS!

AHOL DEMOKRATIKUS JÓLÉTI RENDSZER VAN ÉS ALATTVALÓI VISZONYULÁS HELYETT LÉTEZHET A GONDOLKODÁS ÉS CSELEKVÉS SZABADSÁGA.

AHOL NEM ILLIBERÁLIS  HANEM IGAZI A SZABADSÁG, IGAZI A DEMOKRÁCIA ÉS BÉKESSÉG, BIZTONSÁG, GYARAPODÁS VAN.

AHOL DEMOKRÁCIA  VAN EGYENLŐBBEK NÉLKÜL ÉS MINDENKI ARÁNYOSAN RÉSZESEDIK A KÖZÖSBŐL.

AHOL MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ MEGBECSÜLT TAGJA, VÁLLALVA AZ UNIÓ KÖZÖS ÉRTÉKEIT, AHOL A  MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAI. 

AHOL TERMÉSZETES, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ MINDEN POLGÁRÁNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK, A MAGYAROKNAK IS.

AHOL AZ IGAZODÁSI PONTOT PETŐFI SAROKKÖVE JELENTI.
 " HAZA CSAK OTT VAN AHOL JOG VAN! "
HA ELVESZIK JOGAID FELÉT AZZAL ELVESZIK A HAZÁD FELÉT.
HA ELVESZIK A JOGAID, AZZAL ELVESZIK A HAZÁDAT.

AHOL A  B-MODELL SZERINTI ÖT FŐ SZABADSÁG KÖRE, TARTALMA SÉRTHETETLEN:
SZABADNAK SZÜLETNI.
SZABADON ÉLNI.
SZABADON CSELEKEDNI.
SZABADON SZÓLNI.
SZABADON VÁLASZTANI.  

ELVEK

MAGYARORSZÁGON A MAGYAR NÉP A FŐHATALOM BIRTOKOSA. HATALMÁT VÁLASZTOTT KÉPVISELŐIN KERESZTÜL GYAKOROLJA. A MAGYAR  ORSZÁGGYŰLÉSI  KÉPVISELŐK NEM FOGADHATJÁK EL A NÉPET ILLETŐ HATALOM ILLIBERÁLIS, VEZÉRELVŰ KISAJÁTÍTÁSÁT.

MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA.  A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAI.  AZ EURÓPAI UNIÓ MINDEN POLGÁRÁNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK. A MAGYAROKNAK IS.

CÉLOK

CÉL: A JOGÁLLAM, A FÉKEK ÉS ELLENSÚLYOK VALAMINT A JOG URALMÁNAK HELYREÁLLÍTÁSA. A HIBRID JOGRENDET, HIBRID JOGÁLLAPOTOT EREDMÉNYEZŐ HATÁLYBAN LÉVŐ FIKTÍV JOGSZABÁLYOK AZONNALI MEGSEMMISÍTÉSE.

CÉL: DEMOKRÁCIA  EGYENLŐBBEK NÉLKÜL. MINDENKI ARÁNYOSAN RÉSZESEDJEN A KÖZÖSBŐL. AMI NEKED JÁR AZT NE MÁS TEGYE ZSEBRE.

CÉL: OLYAN DEMOKRATIKUS JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSA, AMELYBEN  TERMÉSZETES ÁLLAPOT A DEMOKRÁCIA, A FÜGGETLEN POLGÁRI LÉTHEZ TARTOZÓ SZABADSÁG ÉS A TISZTESSÉGES MEGÉLHETÉS.

SIKER VAGY KUDARC A 12 ÉVE TARTÓ ILLIBERÁLIS KORMÁNYZÁS?

KEDVEZŐ VILÁGGAZDASÁGI  HELYZET, 500 MILLIÓ FŐS UNIÓS PIAC ÉS SOK EZER MILLIÁRD FORINT UNIÓS INGYENPÉNZ FELZÁRKÓZÁSRA, JÓLÉTI FORDULATRA!

AZ ELMÚLT 10 ÉV MAGYARORSZÁG ÚJKORI TÖRTÉNELMÉNEK - DE AZ ELMÚLT 200 ÉVNEK IS - A LEGSZERENCSÉSEBB 10 ÉVE VOLT! EGY JÓ KORMÁNY CSODÁT TEHETETT VOLNA.

HÉTSZER ANNYI INGYENPÉNZT KAPOTT MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓTÓL  FELZÁRKÓZÁSRA, JÓLÉTI FORDULATRA, MINT AMENNYIT AZ ÖTVENES ÉVEKBEN A MARSHALL-SEGÉLY ÍGÉRT.

EGY JÓ KORMÁNY CSODÁT TEHETETT VOLNA. KÖZEL KERÜLHETTÜNK VOLNA AUSZTRIA SZINTJÉHEZ. AUSZTRIA ENNEK HETEDÉBŐL VIRÁGZÓ GAZDASÁGOT ÉS JÓLÉTET TEREMTETT.

A CSODA ELMARADT. A RENGETEG INGYENPÉNZ ELFOGYOTT, AZ EGÉSZSÉGÜGY PADLÓRA KERÜLT ÉS SZEGÉNYSÉGBEN RAGADT 3 MILLIÓ MAGYAR

A NERES BÁRÓK ZSEBÉT HIZLALÓ FELESLEGES ÉPÍTKEZÉSEK FELEMÉSZTETTÉK A JÓLÉTI FORDULATRA KAPOTT UNIÓS INGYENPÉNZ ZÖMÉT. A MARADÉKOT ELVERTÉK, ELOSZTOGATTÁK KÜLFÖLDRE, ITTENI CSÓKOSOKNAK, ELTÉKOZOLTÁK LUXUSRA, PROPAGANDÁRA, ÖNMAGUK DICSÉRETÉRE.

SIKERNEK MONDOTT KUDARC LETT!

A JÓLÉTI FORDULATRA KAPOTT UNIÓS PÉNZT MAGUKRA KÖLTÖTTÉK   

A kormány elkótyavetyélte a felzárkózásra és jóléti fordulatra kapott uniós ingyenpénz ezer milliárdjait. Mámoros költekezés indult álmaik és vágyaik megvalósítására.

Kisvasutat építettek, amilyenre gyerekkorukban vágytak. 200 milliárdért vizes vb-t rendeztek, hogy 30 másodpercre bekerüljenek világhíradókba. Stadionok, sportcsarnokok jöttek létre számolatlanul, hogy neres bárók ott feszíthessenek, pöffeszkedhessenek udvartartásukkal mint középkori várurak.

Mint gazdag nagybácsi osztogattak a közpénzből 10- és 100 milliárdokat itthon és külföldre, például a vajdasági magyarok 60 milliárdot kaptak. Egyházak, sportszervezetek kéretlenül kaptak milliárdokat, kikötőt vettek az Adria partján, 3 milliárdért pedig wellness szállókomplexumot Szlovéniában.

Romániában, Ukrajnában aki magyarnak vallotta magát 10 milliókat kapott traktorvásárlásra. A szerbiai Vajdaságban magukat magyaroknak valló szerbek több százan milliókat kaptak a magyar kormánytól házvásárlásra. Magyar pénzből épül a belgrádi vasútvonal, melynek végső költsége elérheti az ezer milliárd forintot is.

Eközben itthon nem jutott elég pénz az egészségügynek, nem került sor orvosok, ápolók béremelésére, így sok orvos és ápoló elhagyta az országot, külföldre ment dolgozni. A nyugdíjak a forint értékvesztése, a hivatalosnál jóval nagyobb infláció miatt sokat veszítették értékükből. 2010-ben  1 euró 265 forint volt, 2020-ban 1 euró már 365 forint.

A nyugdíjasok jelentős része a napi túlélésre koncentrál, hogy jusson élelemre, rezsire és a drága gyógyszerek kiváltására is.

A kormány ódákat zeng gazdasági sikereiről, mélyen hallgatva arról, hogy nyomorban ragadt 3 millió magyar ember.

A VALÓS HELYZET  

Az Orbán-kormány gazdasági modellje, az összeszerelős munkaalapú rendszer a magyar gazdaság egysíkú fejlődését eredményezte.

A magyar exportnak csak 23 %-át állítják elő magyar vállalatok és ennek jelentős része is mezőgazdasági termék, feldolgozatlan nyers termék. Alig van magyar fejlett ipari termék amikor az ország a negyedik ipari forradalomra készül.

A kivitel több mint háromnegyedét külföldi cégek produkálják. A munkaerőhiány miatt rohamosan emelkedő bérek szintje rövidesen eléri azt az értéket, ami már inkább távozásra mint maradásra készteti az itt lévő multikat és külföldi tulajdonban lévő vállalatokat. Ez viszont azzal jár, hogy a magyar export akár 50 %-al csökkenhet, hiszen a jelenlegi export több mint 75 %-át vagyis háromnegyedét már külföldi cégek állítják elő. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna.

Már most is erősen szivárog a munkaerő a sokkal többet fizető külföldi munkákra, nem véletlen, hogy a hiányzó munkaerőkapacitást a rabszolgatörvénynek nevezett túlóratörvénnyel próbálják meg biztosítani. Meg persze bevándorlással, úgy, hogy vendégmunkásoknak nevezik őket. A legális bevándorló is bevándorló. Más vallás, más kultúra, más erkölcs, más szokások.

A magyar gazdaság versenyképességének fejlesztéséhez és a modernizáláshoz szükséges pénzek a sportba, a fociba mentek és mennek. A kutatóintézetekben és nem kutatóintézetekben lévő innováció fókuszálására és termelésbe való átforgatására alkalmas létesítmények és projektek helyett stadionok, sportcsarnokok, focipályák épülnek, melyekkel nem valósulhat meg a negyedik ipari forradalom vagy a hightech iparág térnyerése.

MODELLT KÉNE VÁLTANI     

Orbán teljes foglalkoztatásra tervezett munkaalapú rendszere már indulásakor bukásra volt ítélve és ezt valószínűen ők is tudták, mivel könnyen átlátható logikai összefüggés.

Ha a rendszer eléri a teljes foglalkoztatást, akkor megáll a fejlődés, mert már teljes a foglalkoztatás és nincs szabad munkaerő a további bővüléshez, új beruházások indításához.

A végső cél nem csak a csúcspontot, de egyben a fejlődés végpontját is jelenti, mivel elfogyott a munkaerő, a teljes foglalkoztatással a gazdaság elérte fejlődésének felső határát. Mivel nincs munkaerő nem indulnának új beruházások, hiszen nem lenne aki működtesse, nem lenne aki az új üzemekben, új gyárakban dolgozzon.

Háttérbeszélgetéseken már neres politikusok is elismerik, hogy sem a magyar gazdaság, sem az EU gazdasága nem működtethető bevándorlás nélkül, mert sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs elég új munkaerő a gazdasági fejlődéshez. Nincs elég új munkaerő új beruházások elindításhoz, nincs elég új munkaerő az új üzemek, új gyárak elindításához, működtetéséhez, ez csak bevándorlásból pótolható.

Orbán Viktor kormánya azt hirdeti, hogy Magyarország útját állja a bevándorlásnak, ugyanakkor Ukrajnában és Szerbiában, sőt Ázsiában, Indiában, Vietnámban és Törökországban is bevándorlókat toboroz, akik Magyarországra jönnének vendégmunkásnak. A több tízezer letelepedési kötvénnyel érkezett bevándorlóról már nem is érdemes beszélni.

Elismert adatok szerint 2019-ben 75 ezer vendégmunkás bevándorló érkezett Magyarországra. Csakhjogy a legális bevándorló is bevándorló. Más vallás, más kultúra, más erkölcs, más szokások. A magyar identitás védelmezőjeként fellépő Orbán-kormány egy év alatt 75 ezer idegen vendégmunkásként való betelepedését engedélyezte.

A gyakorlatban folyamatos és egyre erősödő a bevándorlás a hiányzó munkaerő pótlására. Ez viszont kimondatlanul, de Orbán-modelljének a teljes foglalkoztatásra épülő munkaalapú rendszernek a csődjét jelenti.

IDEJE VAN A VÁLTOZÁSNAK

Nem folytatható tovább az a tékozló illiberális politika, amely ezer milliárdokat szórt el olyan célokra és támogatásokra, mely a magyar emberek többségének megélhetési viszonyait, életszínvonalát semmilyen formában nem javította. Megdöbbentő, hogy 2010 óta oda jutottunk, hogy a szegénységi rangsorban már csak Bulgária áll rosszabbul mint mi, mert a 2010 óta hatalmon lévő kormány a felzárkózásra és jóléti fordulatra kapott uniós ingyenpénz ezer milliárdjait is elkótyavetyélte.

A 12 éve tartó illiberális kormányzás nagy vesztese a NAGY GENERÁCIÓ 2 millió nyugdíjasa lett.



A MAGYAR EMBEREK SORSÁÉRT FELELŐSSÉGET ÉRZŐ ÉS VÁLLALÓ POLITIKA EGYEZŐ VÉLEMÉNYE: NEM MEHET ÍGY TOVÁBB!

JÓLÉTI FORDULATRA VAN SZÜKSÉG! A JÓLÉTI FORDULAT ELINDÍTÁSÁHOZ KORMÁNYVÁLTÁS KELL!
DE ARRÓL A VÁLASZTÓK VÁLASZTÓK DÖNTENEK, HOGY JÖJJÖN A JÓLÉTI FORDULAT VAGY MARADJON AMI MOST VAN!

AZ VISZONT A 2024-ES és 2026-OS VÁLASZTÁSON INDULÓ POLITIKAI KÖZÖSSÉGEK, SZÖVETSÉGEK  FELADATA, HOGY MEGMUTASSÁK MILYEN KEDVEZŐ VÁLTOZÁST HOZNA A MAGYAR EMBEREKNEK EGY JÓLÉTI FORDULAT!

AMENNYIBEN A VÁLASZTÓK A JÓLÉTI FORDULATRA SZAVAZNAK, AKKOR AZ ELOSZTÁSBAN KÖVETKEZIK BE MAJD HATALMAS VÁLTOZÁS!  MEGSZŰNIK A KÖZPÉNZ FÉKTELEN, FELELŐTLEN, MÉRTÉKTELEN, INDOKOLATLAN OSZTOGATÁSA. A KORRUPCIÓS CSATORNÁK ELZÁRÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉNT MEGTAKARÍTHATÓ EZER MILLIÁRDOK EGY RÉSZE AZ OKTATÁSBA, EGÉSZSÉGÜGYBE LESZ ÁTIRÁNYÍTVA,  MÁSIK RÉSZE FEDEZETKÉNT SZOLGÁL A NYUGDÍJEMELÉSRE, ÖSZTÖNZŐ, INNOVÁCIÓS ÉS JÓLÉTI TÁMOGATÁSOKRA.

EURÓPAI ÉS ÁZSIAI MAGYAROK     

Több mint ezer éves ellentét feszül az európai magyarok és az ázsiai magyarok között. Több mint ezer éve létezik a megosztottság és sokszor viszályba torkolló ellentét. Ma is létezik a magyarok európai ága és az ázsiai ág.

Az ázsiai magyarok, a bizánciak utálják Európát. Mindent utálnak ami európai. Utálják az európai szabadságot, az európai demokráciát, az európai életformát,

Több mint ezer évvel ezelőtt a magyarok első királyának választani kellett: BIZÁNC VAGY RÓMA?

István király Rómát választotta. Követői lettek az európai magyarok. Akik ellenezték István király választását, mert inkább Bizáncot választották volna, azokat nevezik ázsiai vagy bizánci magyaroknak.

2010 óta ázsiai magyarok kezében van az ország irányítása. Ők nem ázsiainak hanem illiberálisnak mondják magukat, így jelezve, hogy nem azonosak az általuk libsiknek nevezett európaiakkal és európai magyarokkal. Ami egyértelművé teszi hovatartozásukat, hogy Kínának, Oroszországnak és Törökországnak van illiberális rendszere, illiberális politikai berendezkedése.

Az ázsiai magyarok szerint az a demokrácia ami Oroszországban, Kínában és Törökországban van és úgy gondolják Magyarországnak is ebbe az irányba kell tartani, ami a 2010 óta tartó illiberális politikai berendezkedéssel el is indult.

Az ázsiai magyarok számára nem fogadható el az Európai Unió  mint szélesebb körben közös szabályokat alkalmazó közösség, ők a nemzetállamok laza szövetségében gondolkodnak.

Az ázsiai magyarok nem fogadják el az Európai Unió emberi jogokra, demokráciára, jogállamra, sajtószabadságra vonatkozó közös szabályainak uniós értelmezés szerinti alkalmazását, legfeljebb sajátos nemzetállami értelmezéssel.

Az ázsiai magyarok szerint az Európai Unióban le kell cserélni a liberális elitet ázsiai felfogású illiberális elitre. Ők átvennék Európa irányítását, orosz típusú rendszert vezetnének be és  Brüsszelből Moszkvát csinálnának.

A 12 éve tartó illiberális kormányzás eredményeként ázsiai irányba megy Magyarország, így a keleti nyitás nem csupán szimbolikus, hanem a valóságban is ázsiai orientációt jelent.

A 2026-es választás dönti el, hogy az ázsiai magyarok kezében marad a hatalom és folytatódik az ázsiai orientáció vagy a magyarok európai ága győz és Magyarország visszatérhet oda ahova a magyarok első királya kijelölte az utat vagyis Európába.

AZ EURÓPAI MAGYAROK SZÖVETSÉGE ÉS A VELE SZIMBIÓZISBAN LÉVŐ ELLENZÉKI SZÖVETSÉG 2026-RA  VALÓS ELLENSÚLYT KÉPEZHET A FIDESSZEL SZEMBEN.

MAGYAR JÖVŐ   

Van egy csodálatos országunk, mi magyarok meg olyanok vagyunk amilyenek. Az elmúlt 32 évben szinte minden bejött amit akartunk, de kevés sikerült abból, ami jobbá tehette volna a magyar emberek többségének életét.

Tagjai vagyunk a világ legerősebb katonai szövetségének és tagjai lettünk az Európai Uniónak. Temérdek ingyenpénzt  kaptunk az ország felzárkóztatására, a magyar emberek életszínvonalának javítására.

Most már csak nyugodt, biztonságos megélhetés kellene, olyan kiszámítható biztonságos élet, aminek nem része a nyomor és a nélkülözés. Hiába a tengernyi pénz, a szinte elkölthetetlen mértékű támogatás, mi inkább vergődünk mint szárnyalunk, és több millió magyar ember a biztos megélhetés helyett inkább túlélési gyakorlatnak gondolja az életét. Pedig most minden adott hozzá, hogy teljesüljön a magyar himnuszból a " Hozz rá víg esztendőt " óhajunk.

Mi kellene hozzá, hogy Magyarország magára találjon és kibontsa adottságaiból és polgárai képességeiből eredeztethető mindazon értékeit ami által megteremthető a magyar emberek vágyai szerinti magyar jövő?

Egy olyan rendszer, amiben nem csupán a munka a cél, hanem a jólét eléréséhez szükséges értékteremtő képességet biztosító gazdasági fejlődés, olyan gazdasági teljesítmény létrehozása, ami lehetőséget biztosít a bérek, a nyugdíjak emelésére, az életszínvonal, az életminőség javítására.

Olyan nagyléptékű gazdasági fejlődés,  ahol nem összeszerelő üzemek létesítése jelenti az előrelépést, hanem olyan gazdaságfejlesztés, ami kedvező és jól fizető tevékenységek sokaságát biztosítja és vidéken is megteremti a tisztességes megélhetés lehetőségét.

KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT! 

A 2010 óta bekövetkezett változások mutatják milyen lett az új Magyarország. A magyar társadalom ugyan elégedetlen volt a 2010 előtt létező állapotokkal, de a kétharmaddal sem adott felhatalmazást a gazdasági és társadalmi rendszer ilyen mértékű átszabására.

A 2010-ben hatalomra került politikai elit mindent elvet, ami a fejlett világban cél és a fejlett gazdaság vagy a jóléti társadalom működésében fontos illetve meghatározó. A demokratikus értékrend, az egyenlő elbánás elve, az arányosság már csupán orbáni mértékben érvényesülhet Magyarországon. A keleti nyitás nem csupán irányváltást jelez, de annak tagadását is, ami a fejlett nyugathoz kötött bennünket.

Új értékrend érvényesül, új társadalom- és gazdaságformáló nézetek, új elvek és víziók mentén alakulnak a működés új rendjét formáló szabályok. Az Európai Unióban Magyarország az egyedüli tagállam, ahol nem az európai értékrend alapján álló demokratikus jóléti rendszer építése a cél, hanem egy merőben új vízió, az illiberális munkalapú rendszer megvalósítása.

A magyar gazdaság húzó ágazata nem a termelés vagy szolgáltatás lett, hanem a kommunikáció, ami komoly sikerként tudja eladni azt ami valójában nincs. A hatalom kommunikációs gyára elszakítja az embereket a valóságtól.

A rendszerváltást követően a politikai erők között talán egy dologban volt egyetértés. Abban, hogy a fejlett nyugati világhoz akarunk tartozni.  A mintát számunkra a fejlett nyugati országok jelentik.  A 2010-ben hatalomba került politikai elit felrúgta ezt a konszenzust, új célok, új víziók lettek. A nyugathoz való tartozás hangsúlyozása helyett már a függetlenségért folytatott harc a téma és az új irány kelet lett.

A magyar politika nem tud kikeveredni a harcból és a Magyarország számára a Marshall-segélynél nagyobb mértékű uniós támogatást folyósító Európai Unió is az ellenséges oldalra került. Ebből az lett, hogy még ugyan beszélnek velünk, ha muszáj, de már igazán nem tekintenek bennünket közéjük tartozónak.

Magyarország újra sodródik, a biztosat feladva új kapaszkodót keres. A baj ezzel az, hogy a sodródás a nyomorzónába viheti az országot és akkor majd generációk küzdelme kell hozzá, hogy kikerüljünk a szegénysorról.

A magyarok kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok. Egy szűk hatalmi csoport már leplezetlenül a sajátjának tekinti Magyarországot, sajátjaként bánik az ország adta lehetőségekkel és az ország javaival. Ne tűrjük tovább!

Kérjük vissza Magyarországot!

" A JOGSZABÁLYOKAT MINDENKINEK BE KELL TARTANI! " JOGÁLLAM, JOGURALOM  MAGYARORSZÁGON!

JÓ KEZEKBEN VAN A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS?

             
Az Alaptörvény kimondja: (1)  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. "

Az Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatná hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. 

A sajátos magyar rendszerváltás után a pártállami múlt hagyatéka - így a rendszerváltás előtti diktatúrában a koncepciós perekben született fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága - átkerült a demokratikus jogállam igazságszolgáltatási rendszerébe, mivel a pártállam bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága.

Erről a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál így nyilatkozott: " A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.” Ebbe beleértendő az a ki nem mondott probléma is, hogy a pártállami, pártbírói múltjuk miatt zsarolható, a diktatúra idején pártutasításra igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket elkövető, a bírói tisztségre, bírói hivatásra méltatlan bírák is a bírói kar tagjai maradhattak.

Amig Magyarországon hatályban van fiktív jogszabályokat alkalmazó, alaptörvényellenes másodfokú bírósági határozat, addíg nem állítható, hogy Magyarországon jogállam van.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: Magyarországon mindenkinek be kell tartani a jogszabályokat! Ezt a miniszterelnök nyilván a törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályokra értette.

Mert hatályban vannak nem törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályok is, amelyeknek a megsértése miatti ítéletek és jogkövetkezmények ugyanúgy érvényesek mint a törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett és hatályba helyezett jogszabályok megsértése miatti ítéletek és jogkövetkezmények.

Egyes jogászok szerint Magyarországon még itt a diktatúra jogi hordaléka és ez hibrid jogállapot eredményez. Hiába figyelmeztett Dr. Solt Pált a Legfelsőbb Bíróság elnöke  2001-ben, hogy az igazságszolgáltatásban még nem ment végbe a rendszerváltás, nem fejeződött be a jogállami kialakítása, azóta sem történt kísérlet arra, hogy a diktatúra idejéből maradt, az igazságszolgáltatás rendszerét szennyező fiktív jogszabályokat megsemmisítsék, noha az Alaptörvény egyértelmű, határozott rendelkezést tartalmaz erre .

A jogállam alaptétele, hogy csak törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett, hatályba helyzett jogszabályok alkalmazhatók.
A jogszabályokat mindenkinek be kell tartani! Ez értelemszerűen vonatkozik a magyar igazságügyi miniszterre, a magyar bíróság csúcsszervének a Kúriának az elnökére, a legfőbb ügyészre valamint az összes magyar ügyészre és összes magyar bíróra valamint az igazságszolgáltatás vezetőire is.

A JOGSZABÁLYOKAT BE KELL TARTANI!

A jogszabályokat be kell tartani! Lenne itt egy példa vagy inkább bizonyíték arra, hogy ennek teljesülése a legmagasabb szinten sem minden esetben valósul meg.

A Kúria, az IM, a Legfőbb Ügyészség közelmúltban született állásfoglalása bizonyítja, hogy Magyarországon a Kúria olyan ítéletet tart hatályban, melynek meghozatalakor nem törvényes eljárási rendben alkotott, hanem kitalált, azonosító adat nélküli fiktív jogszabályt alkalmazott a bíróság.
A diktatúra idején hozott és jelenleg is hatályban tartott másodfokú bírósági határozat egyetlen vádpontban sem jelöli meg annak a jogszabálynak az azonosító adatát, aminek megsértése miatt megállapította a bűncselekményt és a bűnösséget. Az ok egyszerű: kitalált, fiktív jogszabálynak nincs azonosító adata. A fiktív, azonosító adat nélküli jogszabály valójában nemlétező, kitalált jogszabály. Az pedig egyszerű logikai összefüggés, hogy a nemlétezőt nem lehet megsérteni, tehát a nemlétező jogszabályok megsértése nem lehet bűncselekmény.

A fiktív jogszabályok alkalmazására bizonyítékként szolgáló bírósági határozat  létrejötte azzal indult, hogy Magyarországon a diktatúra idején, a nyolcvanas években politikai koncepciós pert indítottak egy az írásaival gyorsan ismertséget szerző magyar fiatal ellen, mert megfogalmazta a kádári diktatúra definícióját, ami hihetetlenül népszerű lett és a szamizdat irodalomban viharos gyorsasággal terjedt. A hatalom dühe leírhatatlan volt, politikai leszámolást követeltek.

Ez érthető volt, ugyanis a megfogalmazás annyira jól sikerült, hogy később ez etalon lett a diktatúra meghatározására.

" A diktatúra elnyomó, parancsuralmi rendszer. "

" A diktatúra még viszonylag rövid ideig sem létezhet folyamatos megfélemlítés, megtorlás nélkül. "

" Ha nem emelnék ki erőszakkal környezetükből a rendszerellenes bírálatok megfogalmazóit, terjesztőit, a hangadókat, a rendszerellenes szervezkedések kezdeményezőit, elindítóit, ha a bíróság közreműködésével koncepciós perek révén nem fosztanák meg őket a szabadságuktól, akkor ez a megtorlás, megfélemlítés helyett a megengedés példázatát jelentené. "

" Igen rövid idő alatt politikai és hatalmi célokat megfogalmazó akarati és cselekvési közösségek jönnének létre. Elindulna egy ellenőrizhetetlen és megállíthatatlan szervezkedés. A diktatúrára a legnagyobb veszélyt az ellenőrizetlen szervezettség, a szervezkedés bármely formában történő felbukkanása jelenti. "

A kádári diktatúra idején a koncepciós perek vonatkozásában az állampárt módszertani útmutatása az volt, hogy nem kell időt vesztegetni jogsértések felkutatására, mert egyrészt kevés jogsértés lenne található, másrészt azok súlya nem elégséges az állampárt által elvárt súlyú ítéletek meghozatalához.

Ezért fiktív jogszabályokat kell alkalmazni és fiktív jogszabályok megsértésére alapozva kell ítéleteket hozni. Az állampárt jogászai erre képezték ki, készítették fel a  koncepciós perek intézésére kijelölt ügyészeket, bírákat. A kádári diktatúra politikai vezetése kerülni akarta a nyugat figyelmét felkeltő politikai pereket, melyek hátrányt jelentettek volna a nyugati hitelek felvételekor és ráirányították volna a nyugati sajtó figyelmét Magyarországra. Ezért a politikai pereket köztörvényes pereknek álcázták, a jogsértéseket pedig fiktív jogszabályok megsértésére alapozták. Azokat a személyeket akiket politikai tevékenységük, rendszerellenes kritikájuk, véleményük miatt vád alá helyeztek, nem a politikai tevékenységük hanem kitalált, fiktív azonosító adat nélküli jogszabályok megsértése miatt ítélték el.

A pártirányítás alatt álló magyar bíróság az 1990-ig tartó kommunista diktatúra alatt számos olyan ítéletet hozott, amikor az állampárt utasítására politikai leszámolás céljából fiktív, kitalált, azonosító adat nélküli jogszabályok megsértése miatt ítélt el ártatlan embereket.  A rendszerváltást követően nem semmisítették meg a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, azok jelenleg is hatályban vannak. Magyarországon jelenleg a becslések szerint 30-40 ezer ilyen fiktív azonosító adat nélküli jogszabályt alkalmazó jogerős bírósági határozat lehet hatályban.

Magyarországon az igazságszolgáltatásban nem történt meg a rendszerváltás. 

Egyik napról a másikra a diktatúra bírósága és ügyészsége lett a demokratikus jogállam bírósága és ügyészsége címercserével.
A bizonyítékként említett bírósági határozat jelenleg is hatályban van, jogkövetkezményeivel együtt. Erről tud a magyar igazságügyminiszter, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész. Ezt az IM, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség levele, állásfoglalása bizonyítja. Ha nem tekintenék jogszerűnek a hatályban  tartását már intézkedtek volna a megsemmisítéséről, úgy ahogyan azt az Alaptörvény előírja.

A magyar Alaptörvény kimondja, hogy a nem törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályokat meg kell semmisíteni. A miniszter, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész az Alaptörvény előírásával szemben törvényesnek és jogszerűnek tekinti a nem törvényes eljárási rendben alkotott fiktív jogszabályok és a fiktív jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozat hatályban tartását. Így érvényesül, hogy Magyarországon a jogszabályokat, főként az Alaptörvényt mindenkinek be kell tartani, mint azt az ország miniszterelnöke kijelentette.

Ilyen a magyar jogállam. Nálunk ilyen a jog uralma. Mi magyarok meg így jártunk.

JOGÁLLAM

A JOGÁLLAMISÁG  AZ EURÓPAI EGYSÉG  ÉS SZOLIDARÍTÁS ALAPJA 

A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TALÁN LEGFONTOSABB ALAPÉRTÉKE

A jogállam alaptételele, hogy csak törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett, hatályba helyzett jogszabályok alkalmazhatók.
A jogállam alaptétele egyben az uniós jog alapját jelenti.

JOGÁLLAMBAN MINDEN EMBER EGYENLŐ, SENKIT NEM ÉRHET HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. JOGÁLLAMBAN CSAK TÖRVÉNYES ELJÁRÁSBAN LÉTREJÖTT, KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALKALMAZHATÓK ÉS A JOGSZABÁLYOK MINDENKIRE EGYFORMÁN VONATKOZNAK.

Minden uniós polgárnak ugyanazok a jogok járnak. A magyar uniós polgárnak is.

A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI EGYSÉG ÉS SZOLIDARÍTÁS ALAPJA.

A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TALÁN LEGFONTOSABB ALAPÉRTÉKE. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA.  A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAI.  AZ EURÓPAI UNIÓ MINDEN POLGÁRÁNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK. A MAGYAROKNAK IS.  AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZINTJÉN ÉRTELMEZVE: JOGÁLLAM NÉLKÜL NEM TUDJUK A JOGAINKAT GYAKOROLNI. JOGÁLLAMBAN A JOG URALMA MINDEN HATALOM FÖLÖTT ÁLL. JOGÁLLAMBAN MINDEN EMBER EGYENLŐ, SENKIT NEM ÉRHET HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS.



VERA JOUROVÁ az EB alelnöke a magyar miniszterelnöknek:
ha Önök ebben az európai házban akarnak maradni, tiszteleben kell tartaniuk a ház szabályait.
Egy választás győztese nem visz mindent, és nem lesz az övé a bíróság, a média és a közigazgatás, ezt tiszteletben kell tartania.

Európai Unió az európai polgárok közös hazája.

Az Európai Unió alapértéknek tekinti az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogok – köztük a kisebbségi jogok – tiszteletét.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája mindazokat a személyes, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat rögzíti, amelyek az EU polgárait és lakosait megilletik.

Az Európai Uniónak és tagállamainak tiszteletben kell tartaniuk az alapvető emberi jogokat.

Egyenlő bánásmódban kell részesíteni az embereket faji, illetve etnikai származástól, vallási vagy egyéb meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól és szexuális irányultságtól függetlenül.

Az EU egész területén védelmezni kell a személyes adatokat.
Biztosítani kell, hogy az emberek jogi nehézségek esetén az EU teljes területén élhessenek igazságszolgáltatáshoz való jogukkal.
Az Európai Unió Bírósága biztosítja, hogy az uniós jogszabályokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák, emellett pedig rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat. Bizonyos esetekben magánszemélyek, cégek és szervezetek is fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához, hogy keresetet indítsanak, ha megítélésük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat.
Az EU polgárai számos tekintetben élveznek szabadságot és védelmet: személyes, polgári, politikai, szociális gtöbb országán belüli szabad utazás tekintetében.

Az egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a társadalmi befogadás, az emberi méltóság, a szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. Ezek az alapértékek, melyeket a jogállamiság véd és juttat érvényre, mind az európai uniós szerződésekben, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájában le vannak fektetve. Az EU polgárai szabadon eldönthetik, melyik tagállamban kívánnak élni dolgozni, tanulni vagy éppen házasságot kötni. Az EU intézményei azon fáradoznak, hogy a polgárok biztonságban tudhassák személyes adataikat, és fogyasztóként aktív szerephez jussanak.

Az Unió elsődleges joganyagát az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) (együttesen: az alapító szerződések) képezi.

MIT ÉRTÜNK UNIÓS JOG ALATT?

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke / EUSZ 2 . cikk /  foglalja össze mindazokat az értékeket, jogokat, amelyek valamennyi uniós tagállam számára egyaránt elfogadottak és az EU identitásának alapját adják. 

A 2. cikk, amelyet jogállamiság-klauzulának is neveznek (generálklauzula), kimondja, hogy az Unió
- az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az
- egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.
Ezek az értékek és jogok közösek a tagállamokban, így a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

A jogállamban az uniós jog kiemelt szintű érvényesülése a jogbiztonság elvének, egyenlőség elvének érvényesülése.
Az EUSZ 2. cikkben deklarált értékeket, elveket, jogokat az EU-hoz csatlakozó országok is magukénak vallják és saját alkotmányos berendezkedésükbe is beépítik. Ez vonatkozik Magyarországra is.

Az Európai Unió elvárja, hogy az Európai Unió tagállamai által elfogadott alapértékek így a jogállam, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás, az emberi jogok tiszteletben tartása ne csak a kinyilatkoztatások szintjén létezzenek, hanem a tagállamok, így Magyarország is,  garanciát adjanak ezek érvényesülésére. Jogi, intézményi, szabályozási garanciákat, melyek által megvalósulhat, hogy az alapértékek, a jogállamiság sérülése nem marad kivizsgálatlanul, jogorvoslat és felelősségrevonás nélkül.

Amennyiben az EUSZ 2. cikkében foglalt alapértéket mint uniós jogot megsértenek valamely tagállamban, ott ennek feltárására, tisztázására induljon vizsgálat, vegyenek fel jegyzőkönyvet, szülessenek megállapítások, legyen intézkedés a jogorvoslatra és a jogsérelmet ért személy kárpótlására. Nevezzék meg a jogsértések felelőseit, főként akkor ha ez a közhatalommal való visszaélés formájában történt és arányos szankciókat érvényesítsenek. Kerüljön megállapításra a szakmai, fegyelmi, büntetőjogi felelősség. Ez Magyarországon is létezzen és működjön a jogállami mechanizmus keretében, mert ennek jelenleg Magyarországon a szabályozási és intézményi feltételei is hiányoznak.
" Az uniós jog valamennyi tagállamra kiterjedő egységes alkalmazása az Európai Unió sikeres működésének kulcsa. A Bizottság ezért nagy jelentőséget tulajdonít az uniós jog eredményes alkalmazásának. "

" A magánszemélyek, a vállalkozások és a civil társadalom nagymértékben hozzájárulnak a Bizottság nyomonkövetési tevékenységéhez azáltal, hogy tudomására hozzák az uniós jog tagállami alkalmazásában észlelt hiányosságokat. A Bizottság tisztában van azzal, hogy a panaszok meghatározó szerepet játszanak az uniós jog megsértésével kapcsolatos esetek felderítésében. "  

-